Nem szemét! – Az ipari hulladék újrahasznosítása

Magyarországon évente 6 millió tonna hulladék keletkezik, ennek csupán 30 %-át termeli a lakosság, a jóval jelentősebb 70 % az ipar számlájára írható. A köztudatban a gyártás melléktermékei (a selejtek, a gyártás során keletkező hulladékok és a csomagolóanyagok), használhatatlan, leginkább veszélyes hulladékként jelennek meg, miközben ennek éppen az ellenkezője igaz. A hulladék nem szemét, tudatos hulladékkezeléssel teljes egészében újrahasznosítható.

Helyzet! Magyarországon a kisebb és a nagyobb cégek egyre inkább elkötelezettek a környezettudatosság mellett, bőven akadnak olyan vállalkozások is, amelyek válogatás nélkül, egyetlen óriás konténerbe dobják az összes hulladékot, ráadásul borsos árat fizetnek ennek elszállításáért. Pazarló, környezetszennyező és drága a hulladékokat teljes egészében vagy részben elásni a föld alá. Megfelel technológiával és hulladékkezeléssel a hulladék értékes alapanyag, amely pénzt termel, és a gyártás megvalósítható nulla lerakással, azaz a gyárban keletkező összes hulladék újrahasznosításra kerül. Nem szemét! „Mikor családi vállalkozásként hulladékkezeléssel kezdtünk foglalkozni az indító alapgondolat az volt, hogy az út menti és az erdőkben elhullott fa törmelékeket és fa hulladékokat miért ne lehetne úgy hasznosítani, hogy az környezetkímélő, a társadalom számára hasznos és egyben gazdaságos legyen.” – mesél a kezdetekről Vass Zoltán, a hulladékkezeléssel foglalkozó Éltex igazgatója. Ők az irodában keletkező almacsutkától az elektronikai hulladékokon keresztül egészen a veszélyes hulladékokig valamennyi feleslegesnek ítélt anyagra megoldást kínálnak, amibe beletartozik, hogy a szállítás is környezettudatos; darálva, tömörítve kerül a hulladék a kamionra és jut el különböző telephelyekre, ahol a hasznosítás történik. A műanyag élete A műanyag azzal ellentétben, amit gondolunk róla nagyon jól újrahasznosítható. A hasznosítás folyamata a főzéshez hasonlít. A ledarált műanyagot megolvasztják, összekeverik a megfelelő alapanyagokkal, adalékokkal majd hűtik, darabolják és a késztermék a regranulátum, amelyből ismét műanyag termékeket lehet gyártani. Látszólag nem történik más, mint a műanyagból ismét műanyag, pontosabban műanyag granulátum lesz, azonban a feldolgozás során lehetőség van a műanyag tulajdonságainak megváltoztatására. A jászjákóhalmai üzemben nem csak színezni tudják a műanyagot, hanem égésgátlóval, üvegszállal, UV stabilizálóval, antisztakiummal, krétával „tölteni”. A különböző műanyagok különbözőképpen használhatóak újra: így lesz a műanyag csomagoló anyagból, technológiai gyártásközi hulladékból, palackból, joghurtos pohárból, zacskóból egy olyan magas minőségű alapanyag, melyet a műanyag termékeket előállító ipar ismét képes felhasználni. Üzemi hulladékból új üzemcsarnok „Jó példa a kreatív hulladék felhasználásra, amikor egyik partnerünknek javasoltuk, hogy épülő üzemcsarnokához használja annak a cementgyárnak a cementjét, mely az ő hulladékát hasznosítja. Partnerünk üdvözölte és alkalmazta az ötletet, így megvalósulhatott a „closed loop” hulladékkezelés, vagyis hogy lehet egy gyár hulladékából termék, majd abból újra gyártócsarnok” – szemlélteti Vass Zoltán mekkora lehetőségeket rejt a hazai cégeknek a korszerű hulladékhasznosítási technológia. Korántsem csupán a cégeknek tartogat lehetőséget a nulla lerakás technológiája. Ha ugyanis minél több cég gondolja úgy itthon is, hogy élni akar ezzel az egyébként pénzben is hasznot hajtó módszerrel, úgy mindannyian nyerünk vele. A gyárak, az itt élő emberek és a környezet is.