Mitől világít a lámpa? Tényleg megéri nekünk az energiatakarékos izzó? A fényforrások titkát kutattunk. Zöldülj racionálisan! A WWF Föld órája a világ legnagyobb önkéntes környezetvédelmi akciója, amely során 60 percre elsötétedik a New York-i Empire State Building, a Times Square, az Eiffel-torony, a London Eye, a Niagara-vízesés, a Las Vegas-i Caesars Palace és a Flamingo Casino, a sydney-i Operaház, a spanyolországi Alhambra, a svéd királyi palota, a zimbabwei Viktória-vízesés és persze a Budai vár, a Szabadság híd, a Lánchíd és a Parlament. Valamint rengeteg irodaház, áruház és háztartás. A Föld órájának nem az egy óra alatt elért aktuális fogyasztás-csökkentés a célja, hanem a figyelemfelkeltés, hogy átgondoljuk, hogyan tudnánk környezettudatosabban világítani és élni. Minden a tűzzel kezdődött. A tűz ugyanis nem csak meleget adott a hideg éjszakákon, hanem fényt is. 200 évnél nem öregebb a villanykörte és a benne izzó volfrámszál története. Korábban a gyertya, az olajlámpás, majd a gázlámpa csökkentette a sötétséget. A Thomas Edison nevéhez fűződő izzólámpa tulajdonképpen fém és üveg, és 1 W felhasználásával kb. 13 adag fényt ad (Lm/W, lumen per watt, a lámpa hatékonysága). Az izzó nem túl hatékony, használata során rengeteg energia megy kárba – mert jobban fűt, mint világít -, ennek az energiának az előállítása pedig óriási környezeti terhelést jelent. Energetikai osztály szempontjából E, már ha a világítási funkcióját tekintjük, a fűtése viszont A osztály lehetne, hiszen a felvett energia 90%-át hőként sugározza ki. Ez indokolta, az izzólámpák lecserélését és betiltását. Az izzó azért égett ki hamar, mert a magas hőmérsékleten a spirál párolgott és 1000 óra használat után szakadásig elvékonyodott. A halogén izzó több szempontból is újdonság volt: a fejlesztők megpróbálták egyrészt elérni, hogy a párolgó fémgőz ugyanoda csapódjon ki, ahonnan elpárolgott, másrészt pedig arra törekedtek, hogy fehérebb fényt adjon. Ez azonban csak magasabb izzási hőmérsékletnél lehetséges, ezért tehát olyan bura kellett, amely közel van a spirálhoz, és szükség volt a halogén gáztöltésre is, amitől kialakul a volfrám-halogenid körfolyamat. Ezeknek köszönhetően a halogén izzót jobban lehet melegíteni, ezért 1 W felhasználásával már kb. 20 adag fényt állít elő, használhatósága ráadásul 2-3000 óra körül van. A kompakt fénycső, amelyeket energiatakarékos izzóként emlegetünk konyhanyelven – és nem más, mint összehajtogatott fénycső -, másként működik. Ezekben egy kevés higany van, amin átmegy az áram, tehát gerjesztett higany lesz – ez azonban nem stabil, és leadja a feles energiát ultraviola sugárzásként. A csőre azért kerül fehér bevonat, hogy a fény láthatóvá váljon. Kb. 60 adag fényt csinál 1 W-ból (a hagyományos fénycső 80-110-et), élettartalmukat 3.000 és 20.000 óra közé teszik. (Egy átlagos háztartás 1000 órát éget egy lámpát évente, a 20.000 óra tehát 20 év használatot jelent, ami túl hosszú idő, éppen ezért a nagy élettartalmú és drága lámpákra csekély az igény.) A kidobott kompakt fénycsövekben található higany nem tesz jót a Földnek és az embereknek sem, veszélyes hulladéknak számít. Tilos “csak úgy” kidobni, mert megmérgezzük vele a földet és a vizeket. Szelektív gyűjtőbe a “kiégett” kompakt fénycsövekkel! A LED-ben két félvezető lapka között közlekedik az áram, és lényegében a feles energiát alakítja fénnyé. Nagyjából 60 egység fényt csinál 1 W-ból, a LED-es izzók becsült élettartama 50.000 órára tehető. (Meghatározás szerint a LED-es lámpák addig számítanak élőnek, míg a diódák fele ki nem alszik.) Takarékos és szép, bár kellemetlen, ha néhány kiégett dióda miatt megjelenik 1-2 fekete pötty a lámpatesten. Néhány autógyártó emiatt el is hagyta a LED-es lámpákat. Elgondolkodtató, hogy a használat során kevés energiát fogyaszt a LED-es lámpa, illetve nem káros a környezetre, ha szemétbe kerül, ám a félvezetőgyártás meglehetősen sok energiát igényel és nagyon környezetszennyező. Fontos még: az izzószálas lámpák fényénél a dolgok valódi színét lehet látni, ugyanakkor a fénycső és a LED csak a teljes spektrum kb. 85%-át képesek lefedni, ráadásul vibrálnak (a váltóáram szinuszgörbéje alapján – persze felgyorsítva – ki-kialszik a lámpa, amit a szemünk nem érzékel). Vajon elég ennyi? Ha vezetni kell, akkor mindegy, milyen a szín, a jó kontraszt a fontos. De ha ruhát választasz, képeket nézegetsz, és közben csak a színek 85%-át látod, az nem túl sok, irodában viszont ideális. A sok más különbségen kívül a fenti lámpák színe is eltérő. Az izzólámpa színhőmérséklete 2700 Kelvin, ami a volfram izzószál ezen a hőmérsékleten kisugárzott fényének felel meg, a látható fénye kicsit narancssárgás. A halogén lámpák 3000 K színhőmérsékletűek, ez már fehéresebb sárga fényt ad. A fénycsövek fényét a bevonattal keverik ki – van 6000 Kelvines, hideg kék fényű lámpa is. Egy 60 W-os villanykörtének a 42 W-os halogén lámpa, a 20 W-os kompakt izó vagy a 6 W-os LED felel meg. Ám miközben a villanykörte nem túl gazdaságos, a LED jelenleg még túl drága. Igaz, hogy utóbbi akár 20 évig is használható, de sejthető, hogy néhány év múlva úgyis kitalálnak valami újat és még energiatakarékosabbat… Átlagos (azaz évi 1000 óra) használat mellett a kompakt lámpa pénztárcakímélőbb, mint a halogén lámpa, mégsem érdemes az egész házban lecserélni a izzókat. Igaz, hogy a kompakt izzó ára 1-2 éven belül megtérül, illetve több használat mellett kevesebbe kerül (lámpa ára+világítással elhasznált energia), de csak a halogén lámpának teljes spektrumú a fénye – vagyis a ház azon pontjain, ahol fontos, hogy jól lássunk (konyha, íróasztal, étkező, sminktükör), érdemes a nagyobb költségek ellenére is halogén lámpát választani. Igazán optimális megoldás a nagy hatékonyságú, C-energiaosztályú halogén lámpa lenne, amelynél a körtében levő kapszulát még infra tükörbevonattal is ellátják, hogy a meleget is visszatermelje, ezáltal még takarékosabb. Ahol sokat ég a lámpa, de nem fontos a fény minősége, ott a kompakt izzó magasabb ára is gyorsan megtérül, de még a kisebb fogyasztásból adódó költségcsökkenés is számottevő. Olyan helyiségekben, ahol csak ritkán használjuk a lámpát (kamra, WC), a legegyszerűbb izzó is megfelelő, mert az energiatakarékos, de drágább lámpák használata itt nem térül meg. Lámpák esetében eléggé agyament dolog 20 évre tervezni, de még az 5 év is egészen vakmerő. Egyrészt az izzók ennyi idő alatt elkoszolódnak (por, legyek stb.), másrészt ilyen távlatban többször is előfordulhat a lámpabura cseréje vagy egy lakásfelújítás, amikor az emberek többsége a lámpát is cseréli. Ugyanakkor néhány évente egyébként is érdemes átgondolni, hogy mivel és mennyit világítunk, hiszen biztosra vehető, hogy pár éven belül a mérnökök kitalálnak valami új energiaforrást vagy gyártási technológiát, amely lefelé viszi a lámpák árát, és elérhetőbbé teszi a környezettudatosabb világítást. Zöldülj velünk a Facebookon is!
