Egy családi ház építése során ugyanolyan fejtörést okoz az építőanyagok műanyag csomagolásának kezelése, mint a tökéletes járólap kiválasztása. Próbálok környezettudatosan élni. Annyira nem, hogy ne eldobható pelenkát használjak, annyira viszont igen, hogyha piacra megyek, ne kérjek nejlon zacskót a zöldségekhez és a gyümölcsökhöz, inkább a moksha-táskát használjam. Egy családi ház építése során nem ugyanolyan egyszerű a helyzet, mint egy kiló paradicsomnál, döbbentem meg, amikor a házunk építése során én lettem a kukafelelős. A gyártók raklapon, műanyag pánttal átkötve, műanyag csomagolásban szállítják a téglát, a cserepet, a betonelemeket, azaz szinte mindent. A raklapokat vissza lehet vinni – vagy legrosszabb esetben el lehet égetni és lehet vele fűteni -, azonban a műanyagokkal valamit kezdeni kell és magán a csomagoláson semmiféle információ nincs, hogy mégis mit tegyen a környezettudatos építkező. A műanyag csomagolás újrahasznosítható? Műanyag szelektív gyűjtőbe elhelyezhető? Lebomlik a csomagolás? Hogyan kell kezelni környezettudatos módon? Öt gyárat – Bramac, Leier, Wienerberger (Porotherm tégla), Xella Magyarország Kft. (Ytong), Tondach – kérdeztem meg, hogy nyilatkozzanak a csomagolásukról, hogy okosabb legyek. Íme a válaszok: Bramac: “A termékeken található műanyag csomagolás nem bomlik le, de a szelektív műanyag gyűjtőkben elhelyezhető, és újrahasznosítható.” Ytong – Xella Magyarország Kft. : “Falazó elemeink csomagolása polietilén anyagból készül tehát újrahasznosítható, műanyag szelektív gyűjtőbe anyagát tekintve elhelyezhető (de PET palack gyűjtőben nem). Azonban arra vonatkozóan sajnos nincs információnk, hogy mivel építési hulladék, a lakossági műanyag gyűjtőkben elhelyezhető-e.” Leier: “A műanyag csomagolás újrahasznosítható és hulladékudvarban elhelyezhető.” A Wienerberger környezetvédelmi tanácsadójától a fóliagyártó által adott megfelelőségi nyilatkozatot és annak fordítását is megkaptam. Röviden: “Polietilén fóliáról van szó és újrahasználható, anyagában hasznosítható.” A nyilatkozatból kiderül, hogy a fóliák LDPE (Low Density Polyehylen)-ből készülnek. “Az LDPE esetében a következő okok miatt beszélhetünk egy környezetbarát nyersanyagról: Nincs levegőszennyezés a gyártásnál. Nincs szennyvizet szennyező anyag. Mérgező anyagok keletkezése nélkül égethető. 100%-ban újra felhasználható. Talajvíz semleges. UV-sugárzás hatására bomlik. Gyártás FCKW nélül. Klór- és kénmentes. Vegyileg inaktív. A PE-hullandékok kiválóan alkalmasak a szemétégetőben történő energia-kinyerésére anélkül, hogy ekkor a levegőt szennyeznék és a PE-hulladékok igen nagy energiatartalommal rendelkeznek, bár a PE-fólia gyártásához messzemenően kevés energia szükséges.” A Tondach-tól a mai napig nem érkezett válasz. Miután a gyártóktól megtudtam, hogy a műanyag csomagolások újrahasznosíthatóak, megkérdeztem az Öko-Pannon Kft.-t is, hogy az építőanyagok csomagolása hogyan gyűjthető szelektíven. “A legfontosabb szabály, hogy csak azokat lehet bedobni a szelektív gyűjtőedényekbe, amelyeket a helyi hulladékszállító vagy közszolgáltató cég gyűjt a rendszerében. Érdemes érdeklődni, hogy pontosan mit dobhatunk a műanyagok közé. Ez akár városonként is változhat. Jellemzően az alábbi műanyagok gyűjthetők szelektíven: • PET palack • PE fólia, zacskó (akár építőanyagok fóliája is) • HDPE, PP jelzésű flakonok, csomagolások” Innen a következő lépés az volt, hogy felhívtam a kukásoka, hogy ők ürítik-e a szelektív gyűjtőket. Kiderült, hogy nem. Az önkormányzathoz irányítottak, hogy ott tudnak felvilágosítást adni, ki szállítja el a szelektíven gyűjtött szemetet. Az információ birtokában újra telefonáltam, és immáron jó helyen voltam. Nálunk a sárga kukába a következőket lehet dobni: kupak nélküli, összetaposott műanyag (PET) palack, egyéb, tiszta előéletű műanyag doboz, műanyag zacskó és fólia. Tejfölös, joghurtos poharak, mosószeres flakonok egyszerű öblítés után szintén bedobhatóak. Nem dobható be: vegyszeres, vagy olajjal szennyezett műanyag flakon, hungarocell, fogkefe, műanyag játék, műanyag háztartási gép alkatrész, PVC műanyagból készült tárgyak, PVC medence. Miután tisztáztuk, hogy milyen mennyiségű műanyag csomagolásról van szó, ami egy családi ház építése során felmerül, milyen tisztaságú hulladékról és hogy a gyártók azt mondták, ezek a hulladékok újrahasznosíthatóak, azt a választ kaptam, hogy bedobhatom a gyűjtőbe. A tapasztalatom azt mutatja, hogy amint lekerült a csomagolás az anyagokról azonnal el kell vinni a gyűjtőbe, így nem lesz sáros, piszkos, nem kerül bele más hulladék vagy sitt. Ebből azonban nem szabad általánosítani! Ki kell deríteni, hogy adott településen, az adott gyűjtőt ki üríti és milyen hulladékot lehet gyűjteni a sárga, műanyag gyűjtőbe! Közben felhívtam néhány céget, akik sitt elszállításával foglalkoznak. Mert mi van, ha nem foglalkozom ezzel az egésszel, nem leszek környezettudatos és nincs kedvem telefonálgatni. Kiderült, ha lusta vagyok vagy egyszerűen későn szembesülök a problémával, akkor a pénztárcámat kell kinyitnom. Ha műanyag van a sittben, akkor sokkal drágább a konténer elszállítása, mintha csak sitt van benne. Van cég, aki elszállítja a sittet és a műanyagot is, de csak úgy, ha a műanyag zsákokba, leválogatva kerül a konténer tetejére, majd a telepen átpakolják a megfelelő hulladékkezelési módon. Sitt lehet tégla, beton, sóder, cserép, döglött cement. Tehát aki most vág bele az építkezésbe mindenféle gyakorlat nélkül, az nézzen szorgosan a kőművesek körmére. Nem csak az fontos, hogy egyenesen rakják-e a falat, hanem az is, hogy hova, milyen kupacokba gyűjtik a szemetet. Legyen tiszta sitt, amit el lehet vitetni, legyen műanyag gyűjtő, amit azonnal kell vinni, veszélyes hulladékokat is külön kell pakolni és a háztartási szemetet is. Kép: freedigitalphotos
