15 egyszerű tipp, hogy kevesebb étel kerüljön a kukába

Magyarországon egy család évente átlagosan 100 kilogramm élelmiszert dob ki. Most van az Európai Hulladékcsökkentési Hét. Vásárolj okosan!

Felmérések szerint az élelmiszerek egyharmada, világszinten évente 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe. Magyarországon a legutolsó adatok szerint körülbelül 566 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik egy évben, ennek 10 százaléka a mezőgazdaságból, 51 százaléka a feldolgozásból származik, míg 39 százaléka települési hulladékként kerül a kukába. Én nagyon utálom, ha ki kell dobni az ételt, de azt is hülyeségnek tartom, hogy túlegyem magam. Ezeket a praktikákat használom: 1. Vásárolás előtt kitalálom, mit akarok főzni, mi lesz a reggeli, uzsonna, tízórai és vacsora, ellenőrzöm, hogy mi van itthon és mit kell venni. Listát írok és ez alapján vásárolok! 2. Mindig megnézem az akciókat, de csak akkor csábulok el, ha 1-2 napon belül fel tudom használni. Ilyenkor vagy átdolgozom a főzési tervemet, vagy az ételeket alakítom az akciós termékek alapján. Pl. Ha gombás carbonara-t terveztem, de jó áron kapok cukkinit, akkor cukkinis carbonara kerül az asztalra. 3. Tejet, joghurtot, tejfölt annyit veszek, amennyi két vásárolás közötti időben általában elfogy, de ha pudingot akarok főzni vagy tejbedarát, rászámolok 1-1 liter tejjel többet. 4. A hűtőbe és a polcra szavatossági idő szerint pakolom be az élelmiszereket. A hosszabb ideig elálló tej kerül hátra, a korábban lejáró előre. Ugyanígy a joghurtokkal, lisztel, mindennel, amiből 1 zacskónál vagy doboznál többet tartok itthon. 5. Csak akkora joghurtot veszek, amit a fiaim egy evésre megesznek. 6. Rendszeresen ugyanolyan tésztákat veszek, így ha az egyik zacskóba csak kicsi marad, akkor azt nem kell megfőzni (felesleges ennyit takargatni) és nem is marad a kamrapolcon árván (ha ezt a két maradék tésztát együtt főzöm meg, akkor az egyik nyers marad, a másik pedig túlfő). 7. Félkész ételeket, szószokat nagyon ritkán vásárolok. Kisüveges pestokat tartok itthon, amelyek elegendőek 1-1 gyors vacsorához. 8. Megtanítottam a gyerekeimnek, hogy a barna banán nem rossz, csak érett. Gyümölcsből kisebb mennyiségeket veszek, hogy ne rohadjon ránk. 9. A lekvárokat kis üvegekbe teszem el, hogy 1-2 evés alatt kiürüljön az üveg, mielőtt ráunnánk. A lekvárba mindig tiszta kanállal nyúlunk. 10. Nem tartok nagy vésztartalékot. Azaz minimális akármikor bevethető étel van itthon, ami “majd megeszünk, ha más nem lesz itthon”. 11. Rendszerezem a vaníliás cukrot, sütőport, zselatint, száraz élesztőt, hogy könnyű legyen átlátni. Akárcsak a fűszereket. 12. Nagyobb zacskókból könnyebb nagyobb mennyiséget megfőzni, amit nem eszünk meg, így rászoktam a mérésre. Mérem a rizst, a tésztát, a krumplit, hogy ne nagyoljam el az adagot, de mérem a reggeli zabkásához is a zabpelyhet. De nem mérleggel mérek, hanem bögrével, kanállal és hogy a krumplipürét mindig ugyanabban a lábasban csinálom. 13. Kapcsokkal zárom le a zacskókat és doboza van a kakaónak, cukornak, a leggyakrabban fogyasztott tésztáknak, a lisztnek, a zabpehelynek. A tartók mérete nagyon fontos, mert bele kell, hogy férjen egy zacskó élelmiszer, de annál nagyobbat felesleges venni. Ha nem fér bele a zacskó, akkor jön a mérgelődés, zacskó visszazárás, majd zacskó letűnik a kamra mélyén és fél év múlva a kukába landol. 14. Ha marad hús ebédről, akkor azt felhasználom a vacsorához vagy a reggelihez. A quesadilla az egyik kedvenc étele a gyerekeknek és nekem is, mert a sajt mellé mehet zöldség, maradék sült hús, hagyma, kukorica, borsó, mindenféle jóság, ráadásul gyors és finom étel. A sült húsok maradéka szendvicsekbe is remek szalámi helyett, illetve ha ebédről resztelt máj marad, akkor abból májkrémet csinálok. 15. Az élelmiszerek csomagolását – ahogyan a háztartásunkban keletkező összes hulladékot – szelektíven gyűjtjük.