Továbbra sem nélkülözzük a lépcsőket, süt a nap és rengeteget kirándulunk. De az is nagyszerű, ha csak a tengerparton hintázunk.
Camogli remek volt, de végre Spanyolországban vagyunk.
2023. december 20. (szerda) L’Estartit, Spanyolország
Felkészültünk a következő napokra és kicsit az ünnepekre. Kenyér, tej, kávé, chorizo és paradicsom mellett kivano, polvorón, turrón, palmeritas, mandarin, tomate azul, akciós rák, polipkonzerv, olívabogyó, kanári-szigeteki banán is a kosarunkba került. Teljesen megbabonázott (értsd: vennem kellett) narancsvirág és eukaliptusz mézet. A datolyaszilvát és az avokádót nem darabra, hanem kilóra vettük.
Reggelire megkóstoltuk a szállásadónk bátyjának almafáiról érkezett almát, ami pár napja még a fán volt. Édes volt, roppanós, több kilót meg tudnék belőle enni.
Akárhol vásároltunk, a zöldségek és a gyümölcsök kicsit nyomik. Nincs bennük semmi taszító, hanem picit ilyenek, picit olyanok, természetesen változatosak. Éppen olyanok, mintha a kertben szedtem volna, de a legjobb, hogy mindegyiknek remek az íze.
Délután elsétáltunk a tengerpartra. L’Estartit utcáin bármelyik zombiapokalipszis utáni film bármelyik jelenetét le lehetett volna forgatni. Ráadásul ma erős volt a szél, vészjóslóan hordta a homokot és tarajozta a tengert. Mégis minden pillanat remek volt, ugyanis úgy sütött a nap, mintha nyár lenne.
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
2023. december 21. (csütörtök) L’Estartit, Spanyolország
Reggel elmentünk megnézni a helyi piacot. Csalódottságunkat egy cukrászdában fojtottuk el, de az se volt még közepes sem.
Mai kirándulás: Vulpellac, Fonteta, Monells. Apró települések középkori utcákkal és épületekkel, de a modernizálás, valamint az új épületek is őrzik a régi városrészek stílusát. Vulpellac volt a kedvencem. A felfedezését a La Carrer Nou (az Új utcán) kezdtük és az ajtó feletti keresztgerendákon 18. századi évszámok álltak. A macskaköves, kétember magas házfalak között szinte vártam, hogy összefussak Geralttal.
Vulpellac – Fotó: Myreille
Vulpellac – Fotó: Myreille
Vulpellac – Fotó: Myreille
Vulpellac – Fotó: Myreille
Vulpellac – Fotó: Myreille
Vulpellac – Fotó: Myreille
Vulpellac – Fotó: Myreille
Ilyentájt olyan ritka a turista, hogy a helyiek, amikor összetalálkoztunk az kihalt utcán, legtöbbször mosolyogva köszöntek nekünk. (Köszönni már remekül tudok.)
Mindenhol megtaláltuk a Caga Tió (Tio de Nadal)-t, Fonteta-ban a néhány gerezd mandarin és keksz is ott volt előtte.
(A gyerekek szinte egész decemberben etetik a Caga Tió-t, betakarják, hogy ne fázzon, majd 25-én elverik fenekét, hogy ajándékot kakiljon nekik.)
Fonteta – Fotó: Myreille
Fonteta – Fotó: Myreille
Monells – Fotó: Myreille
Monells – Fotó: Myreille
Monells – Fotó: Myreille
Monells – Fotó: Myreille
Monells – Fotó: Myreille
Monells – Fotó: Myreille
Gallineta nordica-t (vörös álsügért) és rákot sütöttem ebédre. (Mindkettő akciós, narancssárga címkés volt a Lidlben.) Csináltam hagymalekvárt is, mert a Franciaországban vett camembert megérdemelte. És én is. Még mindig polipot tervezek karácsonyra.
Napnyugtára lementünk a tengerpartra. Kihalt volt és gyönyörű.
2023. december 22. (péntek) L’Estartit, Spanyolország
Már a ruháimba bújtak a nyaraló illatai.
Először a Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» botanikus kerteben sétáltunk. Mindenhol kaktuszok, agavék, yukkák és mindenféle pozsgások nőttek. Az egyik agave elszáradt virága is megvolt még.
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Jardín Botánico Tropical «PINYA DE ROSA» – Fotó: Myreille
Majd Lloret de Mar tengerpartján sétáltunk, üldögéltünk, sétáltunk, lépcsőztünk. Élveztük a napsütést. 18 fokot mutatott a hőmérő, de legalább 25 foknak éreztem. Pólóban is melegem volt.
Lloret de Mar – Fotó: Myreille
Lloret de Mar – Fotó: Myreille
Lloret de Mar – Fotó: Myreille
Aranydurbincsot (dorada-t) és vörös álsügért (gallineta-t) sütöttem ebédre. Majd a naplemente (17:18) ismét a parton talált minket. Ma narancssárga-rózsaszín felhők úsztak az égen, Dani ma is futott a hullámok elől.
