Északi, szeles tengerpartok elmaradhatatlan kelléke a strandkörb, a kétszemélyes strandfotel, amelyben kényelmesen el lehet tölteni egy egész napot. A vesszőből, fából és csíkos vászonból készült strandkörb a Balti- és az Északi-tenger partjainál használatos strandszék. A mára a szeles tengerpartok ikonjává vált széket 1882-ben készítette először Wilhelm Bartelmann, aki egy évtizeddel korábban nyitotta meg az első kosárfonó műhelyt Rostockban. A történet szerint 1882-ben, egy tavaszi napon egy bizonyos Elfriede von Maltzahn belépett Lange Strasse-i műhelyben és arra kérte a mestert, hogy készítsen számára egy olyan széket, amely maximális kényelmet biztosít a strandon, megvédi őt az erős napsütéstől és a széltől, miközben élvezheti a tengeri levegő jótékony hatását. A mester nem vacillált sokat, elkészült az első strandkörb, amelyre először az “óriás szennyeskosár” gúnynév ragadt. 1883-ban elkészült az első kétszemélyes szék is és Wilhelm Bartelmann felesége, Elisabeth Bartelmann szintén elindította saját vállalkozását: Warnemüendeben, a világítótorony közelében férje által készített strandkörböket adott bérbe nyaralóknak. (Ez napjainkban is jövedelmező üzlet.) A strandszékre a Bartelmann családnak nem sikerül szabadalmi oltalmat szerezni, viszont egyre nagyobb volt a kereslet irántuk, így mások is gyártani kezdték. Megjelent a karfa és lábtartó, de csak 1897-ben, Bartelmann egyik tanítványa, Johann Falk tervezte meg az állítható háttámlát. Kétféle típusú “strandfotel” létezik: a balti-tengeri strandkörb háttámlája ívesebb, kerekebb, míg az északi-tengeri szögletes.
Strandkörb napjainkban igen sokféle huzattal és funkcióval készül. A székek kétszemélyesek, a háttámla általában dönthető, egészen fekvő pozícióig, a lábtartó kihúzható, van könyv és pohártartó és természetesen rengeteg párna, hogy a strandolás maximálisan kényelmes legyen. Az utóbbi években nagy divat a strandkörböt a kertben is használni.
Bartelmann web>> Strandkorb 1, 2,