A lehető legjobb évzárás: éjszaka a tengerparton hintázni. A lehető legjobb évkezdés: felmászni a Castell del Montgrí-hoz és xurrost enni a tengerparton. Hello 2024!
2023. december 31. (vasárnap), L’Estartit
Megnéztük Vergesben a lomis piacot, majd a Festa de l’Home dels Nassos-t Torroella de Montgríban. Semmi felejthetetlen. Torroella de Montgríban sétáltunk és anélkül, hogy kerestük volna, minden nevezetességet megtaláltunk. Úgy képzeltem, hogy a szűk, szinte már minimalista nyerskő házak és falak mesés kertek, csodás életeket rejtenek.
A naplemente már a parton talált minket. Danival hintáztunk.
Torroella de Montgrí – Fotó: Myreille
Torroella de Montgrí – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
Dani ma ebédre rizst hússal kért, így harissás csirkemell készült párolt rizzsel. Főztem lencsét is, mert nem kockáztatok. Az idei év elég jó lett és azt is lencsével indítottuk.
Zsolti ma azt mondta, hogy lehetne még egy macskánk, illetve közel 20 év után pontosított, csak önmagában nem szereti a fahéjat és megette a második natillas con galleta bolacha-t (vaníliakrém fahéjas keksszel), amire én is pályáztam.
2024. január 1. (hétfő), L’Estartit
0:29 Most értünk haza a tengerpartról. Volt pár kisebb tűzijáték és néhány örült fiatal éjszakai fürdőzéssel kezdte az évet. Mi hintáztunk. Vittünk kabátot is, de felesleges volt, kellemesen volt éjszaka.
Bon any nou! Kiabálta nekünk két gyerek az utcán. Legalábbis én ennek értettem.
15:55 Dani reggel befejezte a negyedik Harry Potter könyvet és most a filmet nézi. Ettünk lencsét, bitang finom volt, miután visszaértünk a túrából.
A vár, a Castell del Montgrí azóta várt ránk, hogy első reggel megláttuk. Mindenhonnan látszott, mindenhonnan pontosan látszott, hogy rengeteget kell felfelé menni, mire az ember a bejáratához ér. Végül nem volt olyan vészes a kaptató, mint a Hincovo Pleso-hoz vezető út, de engem már a hegy látványa megrettentett.
Zsolti elszánt volt. Így nem nyafogtam, mentem. Egyik lépés a másik után. A jó hír, hogy nem volt olyan lépés, amikor utáltam volna, hogy “belerángatott” ebbe a kalandba, sőt boldog voltam. Sütött a nap, klassz volt a természet és a kilátás a hegytetőről bőven megérte az utat oda és vissza. Igazán jó így kezdeni az új évet. Az pedig csak hab a tortán, hogy pólóban túráztunk, olyan meleg volt.
Kilátás a várból, Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
Castell del Montgrí – Fotó: Myreille
2024. január 2. (kedd), L’Estartit
Utolsó napunk Spanyolországban, még hintázzunk és sétáljunk egyet a parton. Tulajdonképpen keretes szerkezetbe foglaltuk a nyaralást, mert legelső nap is ezen az útvonalon sétáltunk. Csak akkor őrült nagy szél volt, most viszont – teljes döbbenetemre – kinyitott egy céllövölde és egy xurros-os is, habár a paron sétáló embere emberek száma nem emelkedett.
Így végre ettünk xurrost. Először egy kisebb adaggal szerénykedtünk, majd visszamentünk és repetáztunk. Ha elterveztük volna se lehetett volna tökéletesebb. Ültünk a parton, mártogattuk a xurrost és olyan volt, mintha örökké tartana a pillanat.
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
L’Estartit – Fotó: Myreille
