Őszi napsütés, Dobogókő satöbbi

Dobogókőről rengeteg adatot fel lehet felsorolni, de nekem egyszerűen csak szép. Sok ott az oxigén, sok a tökéletes pillanat.

Dobogókő tökéletes hely a kiránduláshoz, főleg ősszel, amikor a hideg levegőt kellemesen melegítik a napsugarak és a falevelek sárgára, pirosra, barnára változnak. Egyszerűen szép és még a nagy jövés-menés sem kiábrándító. Misztikus hely is, hiszen a buddhizmus szerint itt van a Föld szívcsakrája, sétaút mellett pedig “Istenanyánk” szobra áll. A természet mellett engem a háromféle leves bűvölt el. A menedékháznál halászlevet, gulyáslevest és Jókai bablevest szoktak főzni bográcsban. Kirándulás, fotózás, a tűz illata, forró leves, boldogság. Dobogókő Pilisszentkereszteshez tartozik. A térképen azt kell keresni, ott meg már úgysem lehet eltévedni. Apró érdekesség – ami ékesen bizonyítja, hogy még az adatok sem állandóak -, hogy nálunk minden tengerszint feletti magasságot a Balti-tengerhez mértek – Dobogókő kereken 700 m-re van a Balti-tenger szintje felett – azonban az Európai Unió egységes szabályzása szerint az amszterdami vízmagasságmérő nullpontjához kell viszonyítani (UELN-95 szintezés), ami viszont 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszintnél. A fiam már azt fogja tanulni az iskolában, hogy Dobogókő 700,14 m-re van a tengerszint felett. (Igen, a Kékes is nőni fog 14 cm-t.) [wp_geo_map] Duna-Ipoly Nemzeti Park>>