Split Horvátország második legnagyobb városa. A külváros a Magyarországon is megszokott paneldzsungel. Arra gondoltam, az útikönyvek tévednek, vagy mi tévedtünk el nagyon: mögöttünk kopasz hegyek, előttünk lakótelep, a tengert csak a kikötő darui jelzik. Hol van a csodás város? A „Centar” táblát követve, a piac mellett, végül megtaláltunk a parti sétányt, az Obala Narodnog Preporod. Térképen nem érdemes keresni, mert minden út oda vezet. Eltéveszthetetlen. Pálmafák, óriási hajók érkeznek és indulnak, pincérek sürögnek-forognak, turistaáradat hömpölyög a régi város maradványai körül. A legfőbb látványossága Diocletianus palotája, amelyet 1979-ben a Világörökség részévé nyilvánítottak. A palotába vezető bronz kapu megbújik a különböző portékákat kínáló árusok között. A palota a világ legjobb állapotban megmaradt római emléke: hatalmas lépcsők, magas és díszes oszlopok, óriási Dóm, éj fekete szfinx. Félelmetes és egyben lenyűgöző az erőteljesen gesztikuláló Grgur Ninski szobra. A hét méter magas szobor öregujját fényesre koptatta a sok simogató kéz, amelyek tulajdonosai kívánságaik teljesülésében reménykedtek. De nem a láb a legmókásabb látványosság, hanem a figyisz, amely mellékállásban vízköpő. Trogirban másként lüktet az élet. Komótosabban. Reggel horvát szótól hangos az utca. Az itt lakók beszélgetnek és ahol este még turisták zajongtak, most helyiek kávéznak. Az óváros fehér házai éles kontrasztban állnak a kék tengerrel és a zöld pálmafákkal. Szűk sikátorok vezetnek a Szent Lőrinc-katedrálishoz, az Óratoronyhoz és síremlékhez, és a városházához. Az óváros 1997-től a Világörökség része. A város tenger felőli részén a Kamerlengo Erőd áll. A zöldségpiacon (a buszpályaudvarral átellenben az út másik oldalán) reggeltől estig lehet fügét, padlizsánt, paradicsomot, szőlőt venni, a reggeli piac hangulata feledteti a korai kelést. Sőt, az út másik oldalán igazi halpiac működik. Trogit híd köti össze Človo szigetével, kempinggel, kiadó szobákkal. Az egyik település Okrug Gornij. A sziget déli részén sétálóút vezet.
Okrug Gornji, Trogir, Split (Fotó: Myreille, 2005)
