Szemmagasság felett Budapest tartogat néhány meglepetést. Az egyik ilyen a Hajós utca 25. alatt, a szecessziós jegyeket mutató ház homlokzatának tetején álló Napoléon Bonaparte szobra. Hogy került oda? Tévedésből.
A múlt század közepén Budapest egészen más képet mutatott, mint most. A (mostani) Opera környéke már a városszéléhez tartozott, itt volt a Zsibvásár tér és az ócskapiac, és itt működött a Hajóshoz címzett meglehetősen kétes hírű sörház, ahol matrózok múlatták az időt. (Később a sörházról kapta nevét a Hajós utca.)
A Hajós és a Zichy Jenő utca sarkán álló hatalmas bérház 1906-ban Fodor Gyula tervei alapján épült és a Napóleon-udvar nevet kapta. Még omladozó vakolattal is Budapest egyik legszebb épülete.
De hogy kerül Bonaparte Budapestre? Mondom, merő véletlenből.
Az említett sarkon a XIX. század közepén nyílt meg a Café Napoléon. Nevét a Magyarorságon az 1870-es években népszerű francia császár III. Napóleonról kapta. Igaz, hogy a császár politikailag érdekes eseményekbe kergette magát és országát, de legalább jól biliárdozott, kipödört bajuszával “férfi ideál” volt. Abban az időben a kávéház nevét olvasva, mindenki rá gondolt.
A XX. század elejére azonban III. Napoléon elfoglalta tisztes helyét a történelem süllyesztőjében. Eltűnt a Zsibvásár tér is. A a Hajós utcában Pollák Ignác nagy, modern és luxuskivitelű bérház építtetett márványoszlopokkal, tágas lépcsőházzal. A közeli kávéház után Napóleon-udvarnak nevezte el. Azonban nem tudta, hogy a kávéház nem a franciák nagy hadvezéréről és császáráról Bonaparte Napoléonról kapta a nevét, ezért az ő szobrát készíttette el műkőből és állíttatta a ház homlokzatán az apró fülkébe. Ez az egyetlen budapesti Napóleon-szobor, francia útikönyvek néha említik.
Cím: Napóleon-udvar, Budapest, VI. kerület, Hajós utca 25.
