Mindent a szemnek: tavaszi vadvirágles Dobogókőn

Myreille - 2015. március 24., kedd

Dobogókőn 2-3 héttel később virágzik a hóvirág, mint az alacsonyabban fekvő területeken, ráadásul most pár hétig a növényhatározó legszebb virágait is látni lehet. A leghíresebb magyarországi hóvirágmezőn, az Alcsútdobozi Arborétumban már levirágzott a hóvirág, akárcsak a kiskertekben, azonban a Visegrádi-hegység 700 magas csúcsán, csak most kezdődött el a virágzása és a hóvirágokon kívül olyan különleges, tavaszi vadvirágok nyílnak, mint a pirosló hunyor, a berki szellőrózsa és a hazánkban ritkaságnak számító sárga madárliliom.

Hóvirág/Fotó: Myreille, 2015

Hóvirág és ujjas keltike/Fotó: Myreille, 2015

Hóvirág és ujjas keltike. Az avarban szemet gyönyörködtető színek./Fotó: Myreille, 2015

Kétféle kirándulóval találkoztunk a sétánkon. Az egyik véletlenül vetődött a sípályára, a másik, rendelkezett némi bennfentes információval és látni akarta a sípályát tavasszal is fehérben, ugyanis a meredek hegyoldalt szó szerint fehérbe öltözteti a több ezernyi (talán milliónyi, de ki számolja) hóvirág. A dombtetőről barna foltokat is lehet látni, messziről leginkább egy rosszul sikerült vakondtúrásra emlékeztetnek, ám érdemes leereszkedni és közelről megnézni, mert a pirosló hunyor halmai azok. Persze, aki nem vállalkozik a nyaktörő mutatványra – azaz kicsit sem olyan, mint én, aki síléccel le nem csúszna sehonnan, de vadvirágokért és egy-egy jó fotóért bármire képes – az induljon el a kilátó felé az erdőben, akad ott is hunyor bőven és még sok más tavaszi vadvirág.

Berki szellőrózsa. Régen a tündérek virágának tartották, mert esős időben bezárja szirmait és lehajtja fejét, ezzel is menedéket nyújtva az erdő tündéreinek. Sőt, azt is tartották róla, hogyha valaki leszakítja, vihar keletkezik./Fotó: Myreille

Ibolya. Hiába nő a kertemben három fajta, ha az erdőben látom, a gyerekkoromat juttatja eszembe. Apró csokrokba szedtem, varrócérnával kötöttük össze és stampedlis pohárba állítottuk anyuval. Hiába nem védett, Dobogókő természetvédelmi terület, tilos leszedni./Fotó: Myreille, 2015

Orvosi tüdőfű, petyegetett tüdőlevél vagy dongófű. A növényhatározó szerint nagyobb növény szokott lenni (15-30 centi magas), de ezek az aprók is bájosak voltak. Virágzás előtt rózsaszín a bimbó, a virág viszont kék./Fotó: Myreille, 2015

Pirosló hunyor. A férjem szerint csúf, szerintem gyönyörű. Dobogókőn a sípályát tavasszal a hóvirág festi fehérre, de a hunyor ragyogja be. Érdemes leereszkedni és közelről is megnézni. De tényleg csak nézni és fotózni, mert védett./Fotó: Myreille, 2015

Pirosló hunyor – Magyarországon a hunyornak három fajtája őshonos és területileg jól elhatárolhatóan él. A pirosló hunyor az Északi-középhegységben – és ide tartozik a Visegrádi-hegység és Dobogókő is -, a kisvirágú hunyor a Dunántúlon, az illatos hunyor pedig a Dél-Dunántúl keleti részén foglalja el ugyanazt az élőhelytípust./Fotó: Myreille, 2015

Pirosló hunyor/Fotó: Myreille, 2015

Sárga tyúktaréj vagy más néven sárga madárliliom. Érdekessége, hogy szirmait délelőtt nyitja és ez a fotómon is látszik, mert ebéd után, amikor megtaláltam, már “aludt”. Érdekessége, hogy bár nem védett, Magyarországon nagyon ritka/Fotó: Myreille, 2015