Volt idő, mikor rengeteg képeslapot küldtem és kaptam, a világ minden táján voltak igazi levelezőpajtásaim, aztán jött az internet és az e-mail, a többit tudjuk…
Ma már csak Myreille küld nekem néha képeslapot, meg persze karácsony táján beesik pár oldschool rokontól egy-egy üdvözlet, és ilyenkor mindig rájövök, hogy többet szeretnék. Valószínűleg sokan vannak ezzel ugyanígy, máskülönben nem is jött volna létre a Postcrossing adok-kapok ötlete, ami egyszerűen azon alapul, hogy szeretünk képeslapokat kapni, a feladó személye nagyjából mindegy is. A portugál Paulo Magalhães még diákként, egy másik projekt mellékszálaként állt elő a keresztbe képeslapozás tervével, és gyakorlatilag 2005 óta működik – földrajzi, életkori, vallási és nemi korlátok nélkül köti össze emberek millióit a Földön. A menete igazán egyszerű: regisztráció után máris kérhetsz egy véletlenszerűen kiválasztott (igazi postai) címet az adatbázisból, ehhez kapsz egy azonosítót is. Az ID feltüntetésével együtt postára adod a gyanútlan címzettnek a képeslapot, akinek fogalma sincs, hogy legközelebb a világ melyik sarkából érkezik küldemény Amint megkapta, az azonosító alapján visszaigazolja az oldalon, hogy megérkezett a lap, így már te is bekerülsz a fogadók közé – de nem ő fog neked írni, és közben újabb címet is kérhetsz; egyszerre legfeljebb 5 képeslapod lehet úton. Jelenleg 213 országból összesen több mint félmillió tagja van a közösségnek, szóval nem kell attól tartani, hogy senkitől nem kapsz semmit – mostanáig több mint 27 millió képeslap ért így célba.