Napok óta az őszi erdőt járjuk. Leginkább kirándulunk, de rákattantunk a gombákra is. Én romantikus gomba fotókban utazom, a gyerekeim a fafülgombát gyűjtik. Már tavasszal felfedeztük a házunk “melletti” erdőt, de most ősszel vetettük bele magunkat igazán. Két könnyen járható útvonalat is találtunk – az egyik 2,6, a másik 2,7 km-es körséta -, amit mindkét gyerek végigjár lábon, ráadásul az erdő igazán mesebeli. Itt-ott már sárgulnak a levelek, vastag az avar, amiben számtalan gomba rejtőzik, a fatörzseken zöldell a moha, a levegő pedig haraphatóan hűvös és tiszta.
Életemben nem láttam még ilyen sok gombát és gombavadász oldalam is csak idén ősszel ütötte fel a fejét. Leggyorsabban és legmagabiztosabban a fafül (judásfülgombát) tanultam meg felismerni és persze a példa ragadós, a fiaim is rákaptak a keresésére. A fafül gomba nem egy “nemes vad”. Kocsonyás – a fiaim szerint gumicukros – az állaga, ráadásul íze se nagyon van, azonban éppen állaga miatt, kínai tésztaételekbe és levesekbe remek. Mi pedig szeretjük a kínai kajákat. Már párat érdemes összegyűjteni a Judásfülgombából és hazavinni, mert jól szárítható és így eltartható. Később, felhasználás előtt, langyos vízbe kell áztatni és visszanyeri eredeti alakját és ruganyosságát. Fontos! Soha ne fogyasszatok vadon szedett gombákat (vagy ismeretlen forrásból származó gombákat) bevizsgálás nélkül! Piacokon a gombaszakértők térítésmentesen bevizsgálják a gombát! Bár a köznyelv gombaszakértőknek hívja őket, hivatalos titulusuk szerint ők szakellenőrök. – Végre egy ellenőr, akit szeretünk! – és a NÉBIH honlapján megtalálható a nyilvántartott gombaszakellenőrök, valamint a gombaszakellenőrt alkalmazó piacok listája. Piacokon (a megjelölt napokon) a lakossági gombavizsgálat ingyenes, egyéb esetekben a szakellenőrrel kell egyeztetni, hogy hol, mikor és mennyiért vizsgálja meg a gombákat. A gyűjtött gombákat a szedés napján, vagy az azt követő napon be kell vizsgáltatni, mert a gomba termőtestek gyorsan bomlásnak indul(hat)nak. Mintha csak itt született volna Tolkien mesevilága, pedig ez nem is nagy és nem is híres erdő. Az Instagramon az #erdodomb használom a képeknél, ha el nem felejtem… (Fotó: Myreille) A gombákat szellős kosárba érdemes gyűjteni. Amíg olyan nagyon amatőr valaki, mint én, addig fajonként elkülönítve (elég erre a kosárban egy papírlap is), később elég csak azokat külön gyűjteni, amiket nem ismerünk és határozás céljából gyűjtöttünk össze. A határozáshoz fontos, hogy a teljes termőréteg meglegyen, mert bárhol lehet olyan határozóbélyeg, ami segít a határozásban. A határozásra begyűjtött gombákat már csak azért is érdemes külön gyűjteni az étkezési célra gyűjtött gombáktól, mert földdel szennyezettek maradhatnak, az étkezésre gyűjtött gombát meg tisztán érdemes szedni, a szennyezett részeket még a helyszínen levágni, eltávolítani. Ha a kosárba Gyilkos galóca kerül, akkor a kosár teljes tartalmát el fogja kobozni a szakellenőr. Alapszabály: Fotó alapján nem lehet kimondani egy gombáról, hogy ehető, mert ennek eldöntéséhez nem csak a gombafajt kell felismerni egyértelműen (amiben sokszor a tapintás, illetve a gomba illata is fontos lehet), hanem azt is meg kell állapítani, hogy az adott termőtestek étkezési céllal felhasználhatók-e még vagy már nem (mert pl. bomlásnak indultak stb.). Köszönet a cikkhez és a gombákhoz nyújtott nélkülözhetetlen segítségért Vrancsik Tibor gombaszakellenőrnek!