Szétnézel és egy darabka földet látsz. Észreveszed a közeli erdőt, a vonuló felhőket, de a lábadnál is meglepetés vár. Meseszerűen kezdődött a tavasz a szamócaföldön, apró, fehér virágokból “szőtt” szőnyeg köszöntött. Pár héttel később, kék lepkék szerelmeskedtek megvadultan, és most beköszöntött a nyár. Igen apró, de elképesztően finom, piros szamócákat lehet felkutatni türelmes munkával. Olyan aprók a szamócák, hogy alattuk a fiam tenyere óriásnak tűnik. A szamócákra számítottam, a törékeny, kék virágokra azonban nem. Vajon tényleg szarkaláb, vagy csak annak tűnik? Jó lenne megmenteni a kertbe…
És két régi kép pár héttel korábbról: