Ami Magyarországon erdei iskola, az Franciaországban (iskolánként változó) a lányom intézményében: tengeri iskola. Aki azt hiszi 12 nap szabadság, az nagyon téved: szigorú órarend szerint a lehető legnagyobb környezetismereti tudás megszerzése tábori körülmények között.
Helyszín: Bretagne régió, Trebeurden, Cotes d’ Armor, Centre VVF OKAYA, az Atlanti-óceán partján.
Párizsból TGV-vel 3 óra alatt értek Morlaix-be , onnan a szabadidőközpont autóbusza mintegy háromnegyed óra alatt szállította őket a táborba. Egyébként Párizs – Trebeurden autópályán 524 km. A szigorú órarend első sorai azt tartalmazza, melyik napon hány órakor kezdődik a dagály, majd az apály és az óceán milyen magasan tetőzik. Reggeli után átöltözés neoprén ruhába, irány az óceán. Az én drága kicsi alföldi lányom, aki egy szikra zsírtartalékkal sem rendelkezik, még szörfruhában sem bírt rozmárkodni a 9-10 fokos vízben. Első levelében azt írta: ” sokáig katamaránoztunk, a végére majd’ megfagytunk, és az oktató is húzta a köteleket, mert annyira elgémberedtek az ujjaink, hogy nem tudtuk megfogni. Délután halásztunk, kagylókat és rákokat találtam, tudod azt a nagyot. (Tarisznyásat, vagy mi is? ) A kaja ehető, de nem olyan mint a tiéd.” A kevésbé “hideg” és Eszter szerint fárasztó napokon hajókirándulás keretében madárélőhelyeket kerestek fel a környékbeli szigeteken. Mindezeket kiegészítette az elméleti oktatás: a régió kialakulása geológiai szempontból, a hajózás alapszabályai, a hajóutak, jelzések, kötélcsomózási technikák, a széljárás hasznosítása… A szárazföldi és a tengeri élővilág (számtalan madár, 12 féle kagyló, hihetetlen formájú és nagyságú csigák, a vízinövények, rákok, halak). Miután megismerkedtek mindezekkel, naponta meg is kóstolhatták. A tengeri akvárium berendezéseit maguknak kellett összeszedni, pontosabba kihalászni. Csak postai úton levelezhettünk, se zsebpénzt, sem mobiltelefont, semmilyen elektronikus játékot nem vihettek magukkal. De nem ezek hiánya miatt nem szerette meg Eszter a classe de mer-t. Anya, család és valódi barátok nélkül a számára végtelen hosszú magány tette közömbössé a csodálatos vidéket. (Fotó: Eszter)
no images were found
