A pisai ferde torony éppen egy pillantást és két képet ér, a pisai piac már nagyobb durranás és a piac szélén működő apró étterem pedig maga a mennyország. Utána pedig irány a tenger. Már sok napja a forró Toszkán nyárban utaztunk, amikor az úti tervben Pisa és Marina di Pisa következett. A ferde torony ferde volt, rengeteg turistával és eredeti afrikai kincseket árusító bodegával. Nekem itt merültek le a fényképezőgépem aksija. A toronyról a két kötelező képet még meg tudtam csinálni, majd semmi. Ekkor elindultunk megkeresni a Antica Trattoria Il Campano, amiről a Guardianban azt olvastam, hogy ott kapni a világ 10 legjobb ételének egyikét. Kezemben a címet szorongattam (Antica Trattoria Il Campano, 19 Piazza delle Vettovaglie) és nem létező olasz nyelvtudással próbáltam segítséget kérni. Az egyik néni lelkesen és sokat beszélt, majd irányba állított. Az étterem keresése közben a megtaláltuk a piacot is, ami zegzugos árkádjaival igazán csábító volt, még a szieszta kezdetén is. Végül feladtam, hogy úgyse találjuk meg azt a híres éttermet és biztos drága is, menjünk inkább a tengerpartra. Na, ekkor felnéztem és ott álltunk az étterem előtt. Egyszerű, szerény olasz vendéglő, a kertben ültünk le. A Pecorino al forno servito con tartufo-t próbáltam ki, amely sült pecorino szarvasgombával és bár hihetetlenül egyszerű étel, rendkívül finom. Ebéd után elautóztunk Marina di Pisa-ba, az úgy gyönyörű, ahol végre ott volt a tenger, ragyogott a nap és az emberek a sziklákon napoztak.
