Bő egy éve fentem a fogam (és az ízlelőbimbóimat) a Ruby csokira, és ha már a bolt polcán mellette ott volt a Matcha KitKat, azt is megkóstoltuk!
Megkóstoltuk: Ruby és Matcha Kitkat/Fotó: Myreille
Zöld vagy rózsaszín csokit?
Nagyjából két éve hallottam először a Ruby csokiról, egy éve pedig a KitKat Ruby csokis verziójáról, amit éppen akkor vezettek be a japán és a koreai piacra. Gyerekkorom óta nem ettem KitKat-et, ám amikor a Ruby “elém ugrott” egy magyar áruházban, nem volt kérdés, hogy megkóstolom, sőt, megkóstoljuk. És távol-keleti ízutazásunkat tovább fokoztuk: ha már ott volt mellette a híres “japán” KitKat, a Matcha, a zöld csokis KitKat, neki is adtunk esélyt.
És ez igen nagyvonalú dolog volt a részemről, mert újra és újra adok egy esélyt a matcha-nak és még mindig nem szeretem. Persze, nem is utálom, de az én világomban (még mindig) túl zöld az íze, viszont ezt a szemére se lehet vetni, hiszen éppen erről szól. A fiaim és a férjem nem voltak ennyire megértőek: csoki ízt akartak, nem pedig zöldet. A se hatotta meg őket, hogy Japánban ez nagy menőség, az ő adagjukat (szeretettel és nagy szívvel) adományozták nekem.
“Sajnos” a Ruby sokkal jobban ízlett nekik, pedig abból sokkal többet meg bírtam volna enni, mint a “zöldből”. Imádtam, hogy nem olyan édes, mint a fehér csoki és érződött benne egy meghatározhatatlan, de leginkább málnára hasonlító íz, mint egyetlen gyümölcsös csokiban sem. Egyszerűen zseniális, hogy mindezt a kakaóbabból csalják elő.
A Ruby-élményt a KitKat-forma számomra csak rontotta, a ropogós ostya és a töltelék szinte szégyellte magát a fenséges csoki mellett. Én innentől nem alkuszom: a Ruby-t táblás kiszerelésben, önmagában akarom!
