Az ígéretes kezdet után újabbnál újabb csapásokkal az időjárás igyekszik tönkretenni a pomodoro projectet. Az első kiültetés után három hétig azt hittem, a palántáimnak annyi. Satnyák voltak és sárgultak a levelek. Az ablakpárkányon megmenekültek a romboló esőtől. Az első nagy esőtől, de utána a jég megverte az egyre szaporodó leveleket. A városi paradicsomok sokkal jobban jártak, mint egy alomból származó vidéki kollégáik, akik növekedését az eső, a jég és az orkán erejű szél meggátolta. Az első kiültetés most már 30-40 cm magas, reménykedve várom az első virágokat.
Az első kiültetés után nagyjából egy héttel a muskátlik elhagyták magukat, így a háztartásunkban fellelhető virágládák háromnegyedében paradicsompalánta cseperedik. Szétültetés után már meg se lepődtem a palánták három hétig tartó tetszhalott állapotán. Amint összeszedték magukat, ígéretes növekedésnek indultak. A második kiültetéssel egyidőben ismét ültettünk palánták a vidéki kertbe is. Ezeket most az özönvíz mosta el.
Tehát eddig úgy állunk – Kedves Naplóm -, hogy elvetettem egy zacskó magot, abból lett dzsungelnyi paradicsompalánta, amelyek többsége a viszontagságos időjárás miatt a kamaszkort se érte el, viszont 3 ládában 2 fázisban nőnek a palánták. Várom az első virágokat…
Amúgy, ma a piacon – egy igen mogorva bácsinál, aki nem engedte meg, hogy fényképezzek – láttam datolya paradicsomot, ördög paradicsomot (legalábbis a ő azt írta ki a kartonpapírra, de nekem nagyon Goliath paradicsomnak tűnt) és barna húsú paradicsomot. Nagyon szépek és nagyon drágák voltak és a barna húsú paradicsom olyannak tűnt, mint ősz elején a félig érett, megfagyott paradicsomok, viszont a mogorva bácsi szerint finomak.