A házunkkal még messze vagyunk a késztől, de szeretem, ahogy az apró részletek alakulnak és találják meg a helyüket a nagy egészben.
Szeretem ennek a háznak a tereit, a fényeit, az elosztását, azt is nagyon szeretem, ahogyan élünk benne és a rajongok a részleteiért is. Furcsa azt mondani, hogy egyszerűen tökéletes, hiszen a villanykapcsoló a legolcsóbb, de éppen úgy csavaros, ahogy a férjem akarta, nekem meg az egyszerűsége tetszett meg vagy a nappali függönye azóta megvan, amióta együtt vagyunk és egy évtizede költözik velünk, de nem találtam olyat, ami jobban tetszene, és voltak nagyon kemény pillanatok is az építkezés folyamán.
Engem is meglep, hogy a régi és az új, a kapott/örökölt és diy cuccaink illenek egymáshoz és olyan otthont teremtenek, ahol szeretek élni, ahol úgy élhetek, ahogyan szeretnék, és olyan dolgok vesznek körül, amelyek között jól érzem magam.
Figyelem, rettentő sokszor fogom leírni, hogy szeretem és imádom, és irtó elfogult leszek!
Elég régóta és elég nagyon odavagyok a sunburst tükrökért és most már nekem is van egy. Még nem az a méret, amelyet a nappali falára álmodtam, hanem egy kisebb és van benne némi diy és Kik hack is. 1500 Ft-ért vettem meg fehér kiadásban a tükröt a Kik-ben, amiből a férjem kiszerelte a tükröt, lefújta arannyal – igen én erre a nagyon giccses aranyra vágytam mindig -, majd visszaszerelt mindent és már csak azt kell kitalálnom, hogy tegyük fel. Nagy “találat” még a horgolótű tartóm – horgolási és kötési mániám félelmetes méreteket öltött – ugyanis a H&M-ben találtam 250 Ft-ért. Igen, nem kicsit volt leárazva, de éppen illik az én világomba, akárcsak a kedvenc csecsebecsém a csíkos Zsolnay macskaváza. (Fotó: Myreille)
Horgolt puff és felújított retro fotel, ez is én vagyok, akárcsak a barna padló szürke fugával. (Fotó: Myreille)
Ez pedig egy Ikea hack. Ilyen a lámpánk az étkezőasztal fölött. A férjem követte el, de közösen találtuk ki. Bár az előző képeken nem látszik, itthon a fehér az úr, főleg a falakon és van két szürke fal. Utóbbi színét én választottam színskáláról és mi is festettük le. Az egész házat Poli-Farbe festékekkel festettük ki. Több száz négyzetméret után mondhatom, hogy remekül fed, könnyű vele dolgozni és gyönyörűek a színei. Miután végeztünk a festéssel, egy sajtótájékoztatón tudtam meg, hogy magyar márka, nekünk a festékboltban ajánlották és meggyőzhetőek voltunk. Először egy szobára próbáltuk ki, majd később csak ezt vásároltuk. Azonkívül, hogy remekül fed, engem azzal vett le a lábamról, hogy nem büdös. Sem festéskor, sem száradáskor. Zökkenőmentesen tudtunk abban a házban élni, aminek egy-egy szobáját festettük. (Fotó: Myreille)
Szeretem a fehér csendjét és a fehér-barna-szürke hármas azt a kulisszát adja, amire szükségem van. Nem volt kész tervünk, hogy hogyan rendezzük be a házat, de volt egy stílus (skandináv minimalizmus), ami nagyon közel áll hozzám és szerencsére a férjemhez is. A retro lámpákról nehezen tudtam meggyőzni, de nekem jobban tetszenek, mint az ufo lámpák, amiket temetőnek használnak a legyek, és szeretem a mintáját is. A Praktikerben találtuk igen jó áron (799 Ft volt darabja) és azonnal hármat vettünk a folyosóra… A kapcsolók noname kínaiak, de formájukat sok nagy márka megirigyelhetné. És végül addig tervezgettem az íróasztalomat, amíg a fiókok fehérek lettek, az asztallap pedig szürke. De az igazi meglepetés az volt, hogy a 10 évvel ezelőtt vásárolt polcok éppen illettek fölé. (Fotó: Myreille)
A konyha még nincs készen. A fehér metró csempét órákig tudom nézegetni, a struktúrát, a fény játékát, az árnyékokat . A csempe feletti rész szürke, a konyhabútor fehér lesz a munkapult pedig barna. (Fotó: Myreille)
A fürdőszobában is a szürke két árnyalata valamint a fehér van túlsúlyban, mégis mindenki a tengerzöld üvegmozaikra figyel. Én is, minden reggel és minden este. Legtöbbször örültnek néztek, amikor szürke csempéről beszéltem, egyedül a csempeboltban vettek komolyan és támogattak. Megtervezték és megmutatták, hogy nagyon klassz dolgot lehet kihozni azokból a dolgokból, amiket szeretek, ami tetszik. Bátorságot is adott ez a megerősítés, hogyha nincs is kész tervem, a részletek jól fognak összeállni. Amúgy minden csempénk Zalakerámia. (Fotó: Myreille)
A textilek sem harsogóak, mégse untatnak. Szeretek rájuk nézni és boldog vagyok, hogy ilyen a környezetem. Mondhatnám, hogy évek alatt válogattam össze ilyen jól a dolgokat, de inkább azt történt, hogy mindig a jó időben a megfelelő dolgok találtak rám/ránk. (Fotó: Myreille)