Bugás lángvirág (Phlox) szaporítása, ültetése és gondozása

Bugás lángvirág (Phlox paniculata) nagyon hálás lágyszárú évelő. 50-90 cm magasra nyúlik fel és bármilyen hihetetlen, jót tesz neki a tavasz végi metszés.

A bugás lángvirág (Phlox paniculata) nálam déli fekvésű, napos kertben van. Természetes ciklusa szerint ősz végén, télen elszárad. Kora tavasszal lemetszem az elszáradt szárakat és amint melegedni kezd az idő, elkezd kihajtani. A virágzása nyár közepén a legszebb. Metszéssel a bokrosabb növény fejlődik, illetve a virágzás is elnyúlik. Az enyhébb fagyok nem viselik meg, még októberben is virágzik.

A bugás lángvirág (Phlox paniculata) metszésére alkalmas idő a május közepe vagy vége, az úgynevezett chelsea chop, amikor a lágyszárú évlőket metszeni lehet és olykor kell is. Ilyenkor felére vissza lehet végni a friss hajtásokat. Nem érdemes az egész bokrot visszavágni, mert akkor elveszítjük a korai virágokat. A bokor szélén visszacsípett ágak viszont több hajtást hoznak, így dúsabb lesz a növény.

A lemetszett hajtásokat pedig dugványozni lehet.

A dugványhoz az ágakról érdemes levenni az alsó leveleket, a felsőket pedig  kisebbekre vágni. A durgányokat érdemes a cserép szélénél a földbe tenni úgy, hogy legalább egy olyan rész is földbe kerüljön, ahol korábban levelek voltak.

A durgányozás után 3 hónappal pedig már a kertbe lehet ültetni és virágzik is. Persze, még alacsony és csak egyetlen szár, de jövőre és utána majd tovább erősödik.

A bugás lángvirág (Phlox paniculata) némelyik fajtája nemcsak virágával, hanem ősszel, elnyíltan is rendkívül jól mutat.