Rövid idő alatt olyan lettem a kutya mellett, mint azok az anyukák, akik mindenkit igyekeznek rábeszélni a gyerekvállalásra, mondván, hogy az a legjobb dolog a világon. Én azt az álláspontot osztom, miszerint lehet kutya nélkül élni, de nem érdemes.
Amíg nem volt Bódog, mindig csomót agyaltam azon, hogy miért is nem férne bele úgyse egy kutya az életembe. Aztán hirtelen itt lett, és onnantól az lett a lényeg, hogy minél több időt tölthessünk együtt. Nem mondom, hogy a kutyával élés logisztikája problémamentes, ráadásul akkor is valamiféle rendszerre szoktat, ha nem akarod, de így visszagondolva soha egy pillanatig se bántam meg, hogy nálunk maradt. Nem érzem, hogy miatta bármiről is le kellett mondanom az elmúlt két és fél évben.
Időnként sajnálkozva néznek rám, mikor azt mondom valahol, hogy mennem kell haza, mert kutyaséta van. Én viszont alig várom, hogy hazaérjek, és vele lehessek. Mert már pár óra után is komolyan hiányzik, és hazafelé méterről méterre egyre boldogabbá tesz, hogy mindjárt megint találkozom vele.
Komolyan, mintha friss szerelmes lennék. Nem körülötte forog az életem, de minden gondolatomban ott van. Azzal a különbséggel, hogy Bódognál nem kell méregetni az érzelmeket, nem kell gondolkodva taktikázni, és szóba se jöhet semmilyen megjátszás. Mindig pontos tükröt tartunk egymásnak. Bújik, ha bújhatnékja van, ha örül, akkor titkolatlan az öröme, de átterjed rá a zizgős hangulat, amikor feszültebb vagyok, ugyanakkor hagyja, hogy a szuszogó, bundás negyven kilójához bújva nyugodjak le, ha épp arra van szükségem. Bárhányszor mondhatom neki, hogy szeretem, nem fogja se félreérteni, se kihasználni. Ha egy nap hússzor dögönyözöm meg, másnap meg csak egyszer, nem esik búskomorságba, és nem feltételezi, hogy kevésbé szeretem, mint előző nap. Elrángat a gép elől, ha már úgy érzi, hogy túl sokat dolgoztam, de nem sértődik meg, ha érzi, hogy most átmenetileg fontosabb dolgom van nála, viszont mindenféle törődésért hálás. Ha valami nyűgöm van, csak el kell indulnunk sétálni, és fél óra múlva már kutya bajunk. Amellett, hogy gondot visel a kondíciómra, Bódog igazi lélekdoktor is.
Bármeddig folytathatnám ezt a pozitívum-listát, és bármelyik gazda tudna ugyanilyen végtelen hosszúságban érveket felsorolni a kutya mellett. Szóval mint a kismamák a gyerekre, én kutyára buzdítok: Bódogot mindenkinek!
