Egyre gyakrabban jut eszembe, hogy mit tudnék kezdeni egy új kiskutyával. Mármint nevelésügyileg. Mert kopnak az emlékeim, és természetesnek veszem mindazt, amit Bódog már tud.
Egy csecsemőnél nagyjából ösztönösen tudjuk, hogy mit nem tud még: nem kis ember, hanem baba, és ennek megfelelően kezeljük és tanítjuk. De egy kiskutya az pont olyannak tűnhet, mint egy nagy kutya, csak kicsiben, főleg, ha az embernek van már egy nagy kutyája is.
Ha nagyon elelmélkedek, eszembe jut persze a nevelési folyamat, de csak foltokban. Hogy Bódog különösebb erőfeszítés nélkül, egy hét alatt lett szobatiszta. Hogy kezdő kutyás aggodalmaimat és kudarcaimat a rutinosabb kutyások elcsitították azzal, hogy majd figyeljem meg: úgy 2 éves kora körül egyszer csak hirtelen beérik minden addigi nevelés, tehát ne frusztráljon, hogy egyelőre hatástalannak tűnik néhány próbálkozásunk (és így is lett, pedig volt idő, amikor nemigen hittem benne). Hogy mennyi „pfujj”-ba került az, hogy mára nem szed fel semmit az utcán. Hogy mennyire mindenre kíváncsi volt, hogy hogy nézett ki fél évig a karom és a lábam a tűéles fogait és körmeit próbálgató játékos kölök miatt, hogy egy takarítást és felmosást is komoly logisztikával kellett megoldani, ha Bódog is a lakásban volt. Bódogról sokszor megállapítjuk, hogy mindössze egyetlen dologban csinálnánk másként a nevelését, ha újrakezdhetnénk. De ki tudja, milyen lenne az újabb kiskutya jelleme?
A lassan három éves Bódog tulajdonképpen kész van: kialakult jellem, kialakult szokásokkal. Ehhez képest egy újabb kölyöknek előbb meg kell majd tanítanom, hogy megálljon az út szélén, mielőtt végül magától is mindig megáll, nem csak úgy születik vele ez a tudomány. És még ezernyi más ilyen van. Az is nagy talány, hogy vajon Bódog jelenléte a kiskutyánál felgyorsítaná-e a tanulási folyamatokat, ellesne-e tőle bejáratott rutinokat és technikákat, vagy épp fordítva, ahogy gyerekeknél szokott gyakran lenni: a felnőtt kutya kanászodna el és lenne átmenetileg kezelhetetlenebb? Netán ő maga is szó szerint nevelné a kicsit? És még egy halom kérdés, de inkább kíváncsian, mint nehézségektől tartva.
Igen, egyre gyakrabban jut eszembe, hogy kéne Bódog mellé még egy kutya.
