Múltkor feltette valaki azt a teljesen gyakorlati kérdést, hogy mennyibe is kerül egy kutya.
Szerencsére eddig sosem kellett fillérre utánaszámolnom, de most kíváncsiságból végiggondoltam. Hátha kutyatartáson még csak gondolkodóknak is segít.
Rögtön a bekerülési összeg sok mindent meghatároz. A sok pénzért vett kutyára, pont azért, mert sokba került, eleve többet szoktak költeni az emberek – eleinte nem is annyira a kutyához való kötődés mértéke határozza meg a rá költött összeget, hanem az, hogy a „befektetés” ne ússzon el (nem tudok és most nem is akarok szebben fogalmazni). Mélyen szoktam sajnálni azokat a kutyákat, akiket úgy visznek ki sétálni, hogy senkivel nem játszhatnak, nem fetrenghetnek, nem élhetnek, mert „száznyolcvanba’ volt”, meg „kiállítási kutya, versenyekre hordjuk” és társai.
Lehet ugyanakkor a kérdést forgatni, ha érzelmi oldalról közelítünk: hallottam már tenyésztőt (és állatorvost is), aki a befogadott, keverék, vagy fajtatiszta, de nem pedigrés kutyákról elnéző mosollyal nyilatkozik, alapból feltételezve, hogy miután ‘nem ér sokat’, a gazdája nem fog annyit költeni a kajájára, orvosi ellátásra stb. Pedig ha valaki érzelmi okokból tart kutyát, akkor annak aztán nagyon tökmindegy, hogy meddig nyúlik vissza a blöki családfája. Szereti és kész, anyagi tehetségéhez mérten minden szükségessel el fogja látni a kutyát. Kicsit elkanyarodtam, de ez a kérdés piszkált már egy ideje, le kellett írnom.
Szóval bármennyibe is kerül a kiskutya, eleinte sokba fog kerülni. Mint mikor először kell megvenni a sífelszerelést, vagy az első palacsintához meg kell venni a serpenyőt is. Oltások, nyakörv, póráz, tálak, esetleg fekhely. Na és a kaja, erről majd írok egyszer részletesebben is. A kezdeti időszak és a kölyökkor elmúltával aztán (jó esetben) már nem kell sok extra kiadással számolni.
Konkrétan Bódogra összegezve a negyvenkilós kutyánk kullancsirtó cseppel, kajával és minden szükségessel együtt havonta átlagban 12-14 ezer forintba kerül. De az élmény megfizethetetlen.
