UnREAL – Tényleg ilyen gyomorforgatóan készül egy reality?

Ha eddig azt hitted, a valóságot látod a képernyőn, gyorsan felejtsd el! Már csak az a kérdés, hogy az UnREAL-ben mennyi az igazság!  

Felkonf

Az orvos, ügyvéd, újságíró, az valaki. Az újság és a tévé az valami. 16-17 éves koromban volt egy őrült álmom: sportújságíró akartam lenni. Senki se vett komolyan és túlságosan is foglalkoztatott a közgazdaságtan. Aztán jött a válás, a blog és az írás. Majd az újságírás. Sohase lettem volna jó sportújságíró. Viszont újságíró szeretek lenni és most már le is merem írni, hogy az vagyok. Nem több száz (vagy talán több ezer cikk miatt), amit megírtam (névvel vagy név nélkül), hanem azért, mert engem ez az egész foglalkoztat. Ez tiszta és gyönyörű szenvedély. Az írás, a kommunikáció és a hozzá tartozó csiribí-csiribá. Az elmúlt 15 évben egyetlen gyomrost nem hevertem ki – bár abból is rengeteget tanultam. A szüleim értékrendjében a megyei napilapnak és az ott megjelenő cikkeknek nagyobb a státusza, mint az én bármelyik cikkemnek. Nem azért, mert olvasták volna, amit írok és vitatkoznának velem, egyszerűen azért, mert számukra alaptézis, hogy ami egy nyomtatott újságban megjelenik, abban az újságban, amit ők már évtizedek óta olvasnak, az komoly, mértékadó, és objektív. Mert az újság (és a tévé) az valami. Hitük van abban, hogy amit ennyien olvasnak (látnak), annak igaznak kell lennie, mintha lenne valaki, aki nem hagyná, hogy az embereket félrevezessék. Hol az ember, aki őrködik afelett, hogy amit látunk, olvasunk, a valóság? De egyébként is mi a valóság?

Kit érdekel a valóság?

Senkit, de tényleg senkit se érdekel a valóság! A szenzáció, a tragédia az valami. Az emberek akkor is az álhírt kattintják le (és hiszik el), ha tudják, hogy hazugságot olvasnak. És nyugodtan valld be, hogy te is lekattintanád az álhírnek jelölt tartalmat, mert érdekelne, hogy mi az, ahogy a józan eszed ellenére lekattintod clickbait címeket és engedsz az impulzusvásárlásnak a pénztár előtt. Szóval kit érdekelne az, ha néhány embert összezárnának és a kamera előtt azt az arcukat látnánk, amit mutatni akarnak? Miért ülne bárki a tévé elé, hogy azt lássa, hogy néhány ember komfortzónáján belül, nagy boldogan megvalósítja az álmát, eléri a célját. A nézőnek (azaz nekünk) átbaszás, könnyek, pofára esés, dráma kell az embereknek. Egy realitynek eseménysorának ugyanolyan ívet kell befutni, mit egy regénynek, csak itt nem elképzelt karakterek hullanak a porba, hanem valós emberek szarják össze magukat a képernyőn, akiknek az adás után le kell menniük a boltba tejet venni.

 

Nem lehet ennyire játékszer az ember?!

Az UnREAL azért zseniális, mert dokureality jelleggel mutatja meg, hogyan áll össze az Everlasting (The Bachelor-szerű) reality forgatása. Először is kell egy férfi, aki feleséget keres magának. Persze, nem azért, mert ne menne neki a csajozás, hanem azért, mert szüksége van a nyilvánosságra és az ismertségre, amit a műsor adhat neki. Aztán adott néhány nő, aki durvábban hisz a tündérmesékben, mint a 3 éves unokahúgod. Ők elhiszik, hogy a műsor arról szól, hogy két szerelmes szív egymásra talál és csak akkor döbbennek rá, hogy csúnyán átverték őket, amikor már nem tudnak kiszállni, amikor már önbecsülésük teljes megsemmisítésével a producerek az egekbe emelték a nézettséget. A nagy nézettség pedig azért fontos – ha ez nem lenne nyilvánvaló -, mert így lehet eladni jó drágán a reklámidőt. A történetszálat a stábtagok irányítják attól kezdve, hogy tudatosan, karakterekre castingolnak, a szereplőket úgy mozgatják, mint bábukat és nem rettennek meg megszégyenítéstől és átveréstől, közben pedig egymást tapossák, hogy feljebb jussanak azon a bizonyos létrán, bár csak egyre mélyebbre másznak a pokolba… A két főszereplő, Rachel (Shiri Appleby) és Quinn (Constance Zimmer) a stábhoz tartozik és félelmetesen szörnyű páros. Nagyon értenek ahhoz, hogy mitől ülnek a nézők a képernyők elé, és nem kímélnek senkit, még egymást sem. Felkavaró élt ad a történetnek Rachel érzelmi és morális hullámvasutazása. Ha azt hiszed, hogy mindent értesz, akkor is nézd meg az UnREAL mindkét évadát, mert sokkal mocskosabb és etikátlanabb dolgok történnek, mint amit most el tudsz képzelni. Persze, ki tudja, hogy mennyi az igazság és mennyi a túlzás az UnREAL-ben, hiszen csak egy sorozat, nem egy dokumentumfilm. (Amúgy is azt szeretjük elhinni, amit beleillik a világról (valóságról) alkotott elképzelésünkbe.) De! Az UnREAL sorozat egyik alkotója Sarah Gertrude Shapiro, aki a The Bachelornak volt az egyik producere, azaz ha valaki, akkor ő tényleg ismeri ezt a világot. Az első két évadot, mi pár nap alatt ledaráltuk. Február végén kezdődik a harmadik évad!