Szegedi Katalin: Álomcirkusz – szerelmes nyúlmese

A kötéltáncos és a zenebohóc magától értetődő szerelme, mert hinni kell, hogy vannak egyszerű dolgok, amelyek gördülnek. Szegedi Katalin Álomcikrusz című meséjében minden egyértelmű, minden gördül, mintha az volna a dolga és nem jelent problémát, ha egy zenebohóc éppen zenélni nem tud, hiszen megismerkedik egy lánnyal, feleségül veszi és boldogan élnek. Persze, jönnek nehézségek, de ettől sem törik össze senki és semmi. Nem tudom eldönteni, hogy mennyire szeretem Szegedi Katalin meséjét. Pontosabban azt tudom, hogy az illusztrációk gyönyörűek, a képi világ magával ragadó, de azt nem sikerült kiderítenem, hogy a meséhez én vagyok kiégett vagy a mese túl optimista. (Mindig gyanús ha egy férfi egy apró veszekedés után hatalmas virágcsokorral állít haza este. Akkor is, ha nyúl az illető.)

Az Álomcirkuszból hiányzik a szívet összetörő tragédia – nincsenek eltévedt gyerekek (Jancsi és Juliska), nincs éhes farkas (Piroska) és három próba sincsen (Holle anyó) – ,így a nagy katarzis is elmarad: szerelmes boldogságban elgördül egy fiú és egy lány története a megismerkedéstől a gyerekszületésig.