Rögtön az első oldalakon felrémlett előttem Szathmári Sándor: Kazohinia és Aldous Huxley: Szép új világ című regénye. Ugyanaz a negatív utópia érzés kerített hatalmába.
Itt kell megjegyeznem, hogy bár Huxley-t a szatírikus sci-fi írástörténet ősatyjaként tartják számon, Szathmári néhány évvel (vagy csak hónappal) megelőzte őt a Kazohiniával, bár a kötetek kiadási évjárata közt majd tíz év telt el , ugyanis Huxley regénye 1932-ben, Szathmárié 1942-ben jelent meg. Ennek ellenére egészen biztosan nem ismerhette Huxly regényét, Orwell Állatfarm és 1984 c. regényét jóval később, 1949-ben adták ki. Minderről Karinthy írt egy kevéssé ismert értekezést.
És Móricz : Rokonok című regénye is idetartozik, mert amikor először olvastam valami dzsentrivilágot képzeltem. Aztán Szabó István filmje után ismét elolvastam és a múlt – jelen párhuzamosságai, az áthallások elgondolkodtattak. Sokat tudott Móricz az emberekről és a hatalomról. A sertéstenyésztők országáról.
Tehát összefüggések, logiaki bukfencek vagy pusztán lexikális tudás hiányából fakadó értetlenségek világosodtak meg ezen könyvek olvasása után.
Spiró regénye azonban nem utópia, hanem kőkemény korrajz. Amit első benyomásként karikírozott jellemábrázolásnak tituláltam, azt néhány oldal után vissza kellett vonnom.
Az első olvasatra mosolyogtató eseményekre, intézménynevekre vagy törvényekre, néhány oldal után elkomorultam.
Nem, ebben a regényben semmi sem túlzás, csak hallgassuk meg a híreket!
Ez van, ebben élünk. Ostobaság, korrupció, ügyeskedés. Kiskapuk és panama. Mindent megírt jelen társadalmunkról. Spiró sokat tud az emberekről, a hatalomról.
Szathmári, Móricz, Huxley sokat tudott az emberekről és a hatalomról.
// Az “utolsó szó jogán” a hatalom szó gondolkodtatott el. (hu.wikipedia.org/wiki/Hatalom)
Nem tudományos etimológiai értelemben, mégis az eredeti jelentéshez közeli szófejtés eredménye: hat + alom. Vagyis 6 alom tartja kézben a többséget. 🙂 //
