Két cica bármikor vadregényes kalandokba bonyolódhat, ám Pim és Pom dolgát két roppant akaratos unokahúg is egyengeti.
Pagony
A fiaim szeretik a cicás meséket. Vlagyimir Szutyejev klasszikusa, A három kiscica örök kedvenc és Jill Tomlinson állatos meséi közül is a cicás, A cica, aki haza akart menni a legkedvesebb. Ezek után nem meglepő, hogy Fiep Westendorp és Mies Bouhuys meséje, Pim és Pom – A nagy kaland remekül indított a két cicával a borítón.
Pim fehér, cirmos cica, Pom pedig fekete. A Kedves Hölgynél laknak, aki – természetesen – a világ legkedvesebb gazdija. Jut nekik bőségesen simogatás, dögönyözés, szardínia és puha kosár. Pom elégedett is az életével, Pim viszont kalandra vágyik.
Egész pontosan Pim addig vágyik kalandra, amíg a Kedves Hölgy unokahúgai meg nem érkeznek és el nem akarják rabolni a két cicát. Pim és Pom elmenekül, de a hazaút sokkal, de sokkal bonyolultabb, mint gondolták. Először egy cirkusszal találkoznak, majd kóbor macskákkal, majd ismét feltűnnek a galád unokahúgok. Rettentet és borzalom, de micsoda nagy kaland! A mese vége, ahogy sejtettük is, happy end, a cicák barátságát is próbára tevő viszontagságok után szerencsére a Kedves Hölgy rájuk bukkan.
Pim és Pom az ötvenes-hatvanas években a holland Het Parool napilap hasábjain került be a köztudatba, később pedig önálló tévésorozatban folytatták hódításukat.
3-6 éves gyerekeknek ajánlott mesekönyv, kisiskolásoknak önálló olvasmánynak is remek. A képek színesek, szépek, a szövegek szellősek és rövid fejezetekre bontottak. Azt nem mondom, hogy minden fejezet egy-egy esti mese, mert ahhoz túl kurták, én egy este alatt felolvastam a gyerekeknek, akik a történet egyetlen részletét sem akarták eltenni későbbre és kikönyörögték az egész könyv felolvasását.
Részlet a meséből, amikor Pim és Pom arra döbben rá, hogy talán a Kedves Hölgy nem is várja őket vissza, hanem új cicákat fogadott be a menhelyről:Kóbor macskák
– Sz-sz-szerinted az új cicák is szardíniát kapnak? – Pim hangja reszket.
– És a mi tálacskáinkból ehetnek? – Pom nagyot nyel. Gondolni sem akar erre.
– És a m-m-mi kosarunkban alhatnak? – egy könnycsepp gördül le Pim orrán. Pom a fejét rázza.
– Nem, dehogy alhatnak. Hiszen az a mi kosarunk!
Pim szívszaggató zokogásban tör ki.
– A Kedves Hölgyhöz akarok menniiiii!
A hosszú gyaloglás közben megéheznek.
– Nézd, találtam egy fincsi halat! – kiált fel Pim.
– Pfúj! Ne egyél a szemetesből. Nem vagyunk kóbor macskák! – méltatlankodik Pom.
– Mi a bajod velünk? – a lámpaoszlop tövében Johnny áll, egy igazi kóbor macska. – A kóbor macskák élete nagyon is izgalmas. És mindent megosztunk egymással – kapja ki Pim mancsából a halcsontot.
– Gyertek velem! – csámcsogja. – Bemutatlak a haverjaimnak.
Aznap éjjel Pim és Pom egy csomó új barátot szerez. Johnnynak igaza volt. A kóbor macskák élete szakadatlan dínomdánom.
Ui: Nektek melyik a kedvenc cicás mesétek?
