Élet a csipketerítő mellett és azon túl

Az álmodozásról, az önbecsapásról és a meg nem élt életekről szól az „Ölj csak meg lelkem”. Kínosan nevetséges, groteszk játék két részben.

Aziz Nesin török író és humorista novellájának színpadi adaptációja az „Ölj csak meg lelkem”. A darab főszereplője két idős özvegyasszony (Hűvösvölgyi Ildikó és Császár Angela), akik a múlt emlékei között élnek egy általuk teremtett világban. Felmagasztalják elhunyt férjeiket, elhiszik és táplálják egymás hazugságait, úgy tesznek, mintha élnének, pedig csupán várakoznak, hogy egyszer csak elkezdődik az igazi élet. Abszurd világuk először nevetséges és szórakoztató, az első felvonás végére viszont már kínos. Újra és újra ugyanazokat az idegesítő köröket futják, beszorulnak saját hazugságaikba és minden előrelépés nélkül ugyanazokat a vitákat folytatják. Szánalmas kis életük akkor vesz fordulatot, amikor a rádióban a fess, ám gyilkos gázszerelőről hallanak és a fantáziájuk meglódul. A téboly első jeleként álmodoznak a sorozatgyilkosról, és remélik, hogy hozzájuk is becsönget. A gázszerelő (Harsányi Gábor) valóban becsönget, azonban őt tényleg gázszerelő és a sorozatgyilkos ismertetőjelei közül egy sem illik rá. Az öregasszonyok nem zavartatják magukat, nem vesznek tudomást a tényekről és a józanészről, gyilkosnak hiszik, és ez a félreértés számtalan banális és nevetséges helyzetet eredményez. Harsányi Gábor otthonosan mozog a szerepben, azt a karaktert hozza, amelyet jól ismerünk tőle és amelyet el is várunk. A könnyű kacagás a nézőtéren végül kínos mosolygásba fullad, mert a két nő a gázszerelőre aggatja a régen elhunyt férj ruhái mellett minden álmát, vágyát és reményét. Megvadulnak és eljutnak az őrületig, annyira rá akarják erőltetni a valóságra saját elképzelésüket. Harsányi Gábor „Ez egy nagyon izgalmas darab. Három emberről szól, akik szinte ugyanazt az életet élik, mindenkinek ugyanaz a vágya, mindenki vágyik valahova és végül is összetalálkoznak, de sajnos a végén nem maradnak együtt. A befejezés nagyon érdekes, egyszerre abszurd, vidám, elgondolkodtató és röhejes, de mindenféleképpen egy komoly élmény a vájt fülűeknek is.” Hűvösvölgyi Ildikó „Az én lakásomban játszódik a darab, a barátnőmmel, aki egyben a szomszédasszonyom. A nő, akit alakítok világéletében szép volt. Ragaszkodik a fiatalságához, nap, mint nap kisminkeli magát, felöltözik, rádiózik, táncol, nem a reális világot éli. Valójában valamit vár, valami csodát, valami történjen, valaki jöjjön. Minden kis izgalomba belekapaszkodik, mindenből áriát csinál. Ez egy történet sok-sok humorral, izgalommal, rengeteg váltással. Boldogságnak, tragédiának, örömnek, szomorúságnak, félelemnek olyan váltakozása másfél óra alatt, ami ritkán esik meg az emberrel ennyi idő alatt, de itt megesik. Többször is megesik.” Császár Angela „Az általam alakított özvegyasszony egy 3 hónapos házasság emlékével él együtt már 27 éve. A szomszédjában találja meg azt a barátnőt, akivel együtt tud álmodozni. Szeretnek veszekedni, jól összezördülni, aztán jól kibékülni. Az életükben egy rádió hír nyomán következik be fordulat, elindul a fantáziájuk, elkezdik élni az álmaikat. Megérkezik az életükbe valaki, akivel aztán millió játékot játszanak, akibe mindent beleképzelnek, mint ahogy a férfiakba mindig is mindent beleképzelünk, aztán kiderül, hogy nem is olyanok, de akkor már az övék. “ Az Ölj csak meg lelkem a Klebelsberg Kultúrkúria és a Marczibányi Téri Művelődési Központ produkciója. A 2014. májusi ősbemutatót követően, a következő évadban több előadás is várható.