Két kiskorú gourmet-val élek együtt, így nem volt kérdés, hogy mindkettő kezébe adom Kalas Györgyi könyvét az ételekről, miután én is elolvastam a könyvet.
Kalas Györgyitől korábban már olvastuk a Tilda és a kövér macskát és úgy emlékeztem, hogy szerettük, és az sem ért váratlanul, hogy legújabb könyve a Sandwich grófja és a nápolyi pizza is gasztro vonalon mozog. Örültem a témának, és örültem, hogy az ételekről pontosan és szórakzotatóan ír.
A gyerekeim egybehangzó véleménye szerint a könyv érdekes, de ők már sok mindent tudtak. Ez cseppet sem a könyv hibája, hanem az egyik legnagyobb bók a gyerekeimtől, amit kaphatok, mert végre tudom, hogy nem mind falra hányt fagyott borsó, amikor mesélek és magyarázok nekik.
Kalas Györgyi gasztro enciklopédiája olvasmányos és rengeteg érdekes ismerettel bővíti a gyerekek tudástárát. Valószínűleg ezek az információk sohasem lesznek válaszok az “egymillió forintos kérdésre” és simán be lehet nyomni egy remek paprikás krumplit anélkül, hogy hallottunk volna Axomamma istennőről, mégis jó tudni kedvenc ételeink történetét. Azt, hogy milyenek voltak régen, hogyan változtak, vagy éppen milyen technológiai eljárással készülnek.
Azoknak a gyerekeknek, aki kapásból tudják a különbséget a nápolyi és a római pizza között, sőt még azt is tudják, milyen pizzát ettek a rómaiak, hogyan készül a túró és a fehér csoki, ez a könyv nem ajánlott. Viszont a többieknek egészen izgalmas dolog lesz felfedezni és megtudni mindent a tányérjukra kerülő ételekről.
Egyetlen dolgot bánok, hogy nem vettem szigorúbban a “történetek a tányérra kerülő ételekről” felütést. Ha újrakezdhetném, akkor a mekis hamburger elfogyasztása előtt vagy után, nézném meg velük a hamburger történetét, akkor venném elő a bolognai spagetti sztorit, amikor azt kérnek ebédre. Hiszen bármelyik fejezet bármikor olvasható, nem kell betartani a könyv sorrendjét. Bár, az se egy rossz ötlet, ha a könyv alapján tervezzük a nyári menüt: pizza, bolognai spagetti, sült krumpli, szusi, hamburger, hot dog, paprikás krumpli, rántott hús, palacsinta stb., és behúzzuk a “világ legjobb szülője” címet.
