“Én egy gonosz sárkány vagyok, aki sose viccel, és ötórai teámhoz boszit eszem csipsszel!” Vajon a vörös sárkány megeszi a boszit? A Graffaló után úgy vártuk Julia Donaldson és Alex Scheffler könyvét a Boszi seprűnyélen-t, mint a karácsonyt. A fiam kicsit ízlelgette az információt, hogy ezt a mesekönyvet ugyanaz az írónő írta, mint a Graffalót, de ez most nem a barna egérről és a félelmetes szörnyről szól, hanem egy bosziról és egy vörös sárkányról, majd amint a kezébe kaparintotta a könyvet, felszólított, hogy olvassam el neki. Sőt, ismétlést is kért és pár nappal később arra mentem be a szobájába, hogy kedvenc nyulának “olvassa fel” a boszi kalandját. Tessék, olvass bele te is!>>>
Süvölt a szél, közeledik a vihar, a boszi mégis útnak indul seprűjén. De jaj, a szél hol a kalapját, hol a masniját sodorja le! Még szerencse, hogy mindig akad egy segítőkész állat, aki megkeresi az elveszett holmit, és cserébe csak annyit kér: hadd üljön fel ő is a seprűnyélre. Vajon lesz elég hely mindegyiküknek? És mi történik, ha találkoznak azzal a bizonyos sárkánnyal, aki sose viccel és ötórai teájához boszit eszik csipsszel? Papp Gábor Zsigmond magyarítása ennél a Julia Donaldson-könyvnél is viccesre sikerült. 2-5 éves gyerekek számára ajánlott.