Ha emlékszel az ambiciózus kisegér rímbe szedett történetére, könyv lehet a jutalmad.
Surranfalvi Elemér. Rémlik valami? Ha nem, akkor ne is olvass tovább, fölösleges: az ő nevét a Google se ismeri, emiatt egyre erősödik bennem a meggyőződés, hogy S. E. csak az én fejemben létezik. Ennek ellentmond, hogy anyám és apám is emlékszik egy-egy foszlányra gyerekkorom egyik fontos verséből, de közös erővel sem tudjuk a tudást összehozni. Nem tudom mi a címe, ki írta, milyen könyvben volt. Az a két sor, amire emlékszem, évek óta nem visz előrébb; mantrának nem rossz, de versnek kevés. Ennyit tudok belőle: „Mit motyogsz, kisegér, Surranfalvi Elemér? Nem leszek én éjjeliőr, inkább leszek operatőr!” Nyugodtan ki lehet röhögni, de élet-meghatározó vers volt ez nekem ebihal-koromban. A kihívás tehát adott: aki a leggyorsabban küldi a teljes verset, annak a moksha.hu felajánlja Kate DiCamillo Cincin Lovag legendája című könyvet, hogy az egeres témánál maradjunk és egy moksha-táskát. Ami pedig a bejegyzéshez előrántott illusztrációt illeti, hadd mutassam be a verses kihívás apropóján az általam irigyelve tisztelt, gyerekagyú rajzművészek egyikét: a brit Paula Bowles ( http://www.paulabowles.co.uk) szerintem különösen egerekben nagyon jó, szívesen megrajzoltatnám vele az operatőr Surranfalvi Elemért is.
