Az egykori varázsló tanoncok, most vámpírok és vérfarkasok romantikus szerelmi történeteivel kamaszodnak. Szerelemből és vámpírból nincs hiány az Engedj be! című filmben sem. A kritikusok viszont egyetértenek abban, hogy a legszebb szerelmi történet és a vámpírbumm óta a legjobb vámpíros film. Nehezen találtam rá az Engedj be!-re (Lat den rätte komma in/Let the Right One in), mert az Underworldöt meg a Pengét az akció miatt szerettem, és túl öregnek bizonyultam a Twilight őrülethez. Utóbbi nem üti meg a Romanak színvonalát, de értem és megértem, hogy fiatal kamaszlányok miért rajongnak a jóképű és erős pasikért, legyen bármilyen bundájuk vagy éppen napérzékeny, fehér bőrük. (Én az ő korukban Romanakat olvastam és nem lett nagyobb bajom belőle.) Szóval nem szeretem a vámpíros történeteket, de az igazsághoz tartozik, hogy az Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire: The Vampire Chronicles) igen kedvemre való film volt. Az Engedj be! nem hollywoodi produkció, hanem svéd film és ízig-vérig európai. (Megint bebizonyosodott, hogy egy jó forgatókönyvvel, alacsony költségvetéssel és nagyon európai látásmóddal is lehet nagyon jó filmet készíteni.) Minden túlzás nélkül tökéletes a film, és ezt nem csak az elfogultságom mondatja, hanem erre bizonyíték az is, hogy az IMDb listáján a minden idők legjobb filmjei között a 200., és olyan filmeket előz meg, mint a Kill Bill: Vol 2., a Családi kicsi kincse vagy a legjobb fimnek és forgatókönyvnek járó Oscarral elismert Ütközések (Crash). Ennél több információ nem is kell a filmről, még egy rövid ismertető is botorság, mert nagyszerű és megismételhetetlen élmény, ahogy a történet bámulatos képekkel felfedi minden titkát. Utána meg úgyis hurcolja magával az ember lánya, akár akarja, akár nem. Beleivódik a bőrébe és kicsit meg is változtatja, mert ritkán fogalmazzák meg ilyen fájdalmas-boldogan a szerelem lényegét. Twilight vámírjait egy lépés választja el, hogy fokhagymás-vajas pirítóst reggelizzenek, amit donorvérrel öblítenek le, azonban az Engedj be! előtt érdemes átvenni, amit a vámpírokról tudunk: nem bírják a fényt, vérrel táplálkoznak, akit megharapnak, vámpírrá változik, és csak akkor léphetnek be egy házba, ha beengedik őket. Nem kétséges, itt élnek közöttünk. Talán a szomszédban…