A világ legismertebb meséje is lehet elragadó. Szavak nélkül is lehet benne humor és századik nézegetésre se lehet megunni. Régóta készülök írni Baranyai (b) András illusztrációiról. Szeretem a színeit, a formáit, a játékosságát, a szögletességét, az egyszerűségét vagy éppen az összetettségét. Tőle a legkedvesebb könyvem a Csimota gondozásában 2006-ban megjelent Piroska és a farkas. (Illetve rajongva szeretem, amit az Amíg utazunk című könyvben művelt, de erről majd holnap mesélek.) Baranyai (b) András nem csak illusztrálta az unalomig ismert mesét – amiben egy kislány elemózsiát visz a nagymamájának, de egy falánk farkas felfalja a nagymamát és a kislányt is, a happy endet viszont a vadász szolgáltatja, aki felvágja a farkas hasát és megmenti a két nőt -, hanem elmeséli az egész sztorit. Ott van minden a képeken egyetlen szó nélkül. Szellemes és szórakoztató. Imádom!