Az Oscar-díjas Argo-akció margójára

A félhosszú hajú és szakállas Ben Affleckért csapkodnám az ajtót. A feszes Argó-akció remek, de nem a legjobb filmje.   Az Argoról (hivatalos magyar címe szerint az Argo-akcióról) rengeteg jó dolgot el lehet mondani. Jó a témaválasztás – a megtörtént események alapján készült filmek sikere borítékolható, főleg ha van benne CIA ügynök is – és elképesztően feszes a film, odaszögez a székhez és egy pillanatra se enged unatkozni, pedig a történet vége spoilerezés nélkül is ismert, elég belenézni a történelemkönyvekbe vagy a wikipédiába. „Az Argo-akció izgalmas, lenyűgöző és ijesztő, de egyben vicces film is, és remélem szórakoztató. Egy mélyebb szinten ez az egész a történetmesélés erejéről szól, mert hosszú ideig ezt a történetet nem lehetett elmondani.” – mondta a filmről Affleck. 1979. november 4-én iráni diákok és iszlám aktivisták megrohamozták és elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget. Túszul ejtettek ötvenkét amerikai állampolgárt. A káosz közepette hat amerikainak sikerült megszöknie és menedékre találnia a kanadai nagykövetnél. Az Amerika-ellenes hangulatban félő volt, hogyha a tüntetők tudomást szereznek a követségen kívüli amerikaiakról, kivégzik őket. Igen, Amerikának sikerült magára haragítania az iráni népet mégpedig az olajért folytatott csatában. Miután Mohamed Moszadek kormánya államosította az olajipart, amerikai és brit támogatással megdöntötték a hatalmát és 1953-ban a korábban regnáló sah fia, Mohamed Reza Rahlavi sah került hatalomra. A sah diktatórikusan vezette az országot és elkövette a klasszikus hibát, amíg a nép nyomorgott, ő hihetetlen luxusban élt. Az ország nyersanyagkincseit sajátjának tekintette és hatalmas magánvagyont halmozott fel. 1979-ben kitört a forradalom, a sah – vagyona jelentős részével együtt – az USA-ban kért és kapott menedéket. A sah ekkor már halálos beteg volt. A forradalmárok a sahot és az őt támogató Amerikát tette felelősség az ország nyomoráért. A nagykövetség megtámadása után a tüntetők a sahot követelték a túszokért cserébe. A nagykövetségen 444 napig tartották fogva az amerikaiakat, majd végül elengedték őket, közben volt egy sikertelen szabadítási kísérlet, meghalt a sah és bukott az USA elnöke is. Ben Affleck filmje, az Argo nem a követségen túszul ejtett amerikaiak történetét meséli el, hanem annak a 6 embernek a kimentését, akik kiszöktek a követségről. A ház “vendégei” folyamatosan ki voltak téve annak a veszélynek, hogy felfedezik és elfogják őket. Amíg a szervek idétlen ötleteket gyártottak, Antonio „Tony” Mendez, a CIA legjobb túszmentő specialistája kigondol egy briliáns, ám elképesztő szökési tervet. És ez a film leggyengébb pontja is: az Argo-akció nem más, mint jelzőkben bővelkedő hősköltemény a CIA névtelen zsenijeiről. Mert Mendez kidolgozza az akciót, odamegy, kihozza az embereket, de a mentőakció és abban az ő szerepe 17 évig titok. Amikor már lehet, ír egy könyvet az akcióról, majd ebből születik forgatókönyv és a film. Affleck, aki Mendezt alakítja, a következőket mesélte: „Tony jön és csinálja, amit kértek tőle, teljesen titokban. Nincs fanfár, nincs kézfogás… csak teszi a dolgát, és amikor végül sikerül végrehajtania a kockázatos tervet, csöndben hazamegy. Az életét arra tette fel, hogy megpróbálja megmenteni ezeket az embereket, és ez az igazi hősiesség.” Mendez ötlete szerint a hat amerikai kanadai filmesnek adja ki magát, akik forgatási helyszíneket keresnek készülő sci-fijükhöz, majd „dolguk végeztével” hazarepülnek. A terv mindennek nevezhető, csak egyszerűnek nem. Tony Mendez hangsúlyozta: „Ez egy szabályok nélküli játék volt, és rendkívül kockázatos. Az igazi veszély azoknak a fanatizmusa volt, akiket megpróbáltunk elkerülni. Nem tudtuk megjósolni, hogy mi fog történni velünk vagy azokkal, akik már túszok voltak, ha elkapnak bennünket.”

Lehet, hogy Mendez sohasem rukkol elő az álcafilm tervével, ha nincs valódi mozis kapcsolata a híres maszkmesterrrel, John Chamberssel (John Goodman), aki tiszteletbeli Oscar-díjat nyert az eredeti A majmok bolygójához készített maszkjaival. – Az Argo erőssége, hogy ezt az utalást is szépen és okosan oldotta meg. – Habár a film csak álmozi volt, hihetőnek kellett lennie, így Mendeznek és Chambersnek szüksége volt egy komoly producerre és néhány sajtómegjelenésre. Mendez, Chambers és producer olyanokká lettek, mint a három testőr. Cinkos szemtelenségük igen jót tesz a film hangulatának. Érdekes tény, hogy a filmstúdiót Studio Six Productionsnek keresztelték, ami egy kicsi kikacsintás volt a küldetésre, vagyis megmenteni hat amerikait. Minden nagyszerűsége ellenére az Argo-akciónál jobb a Tolvajok városa (The Town), amelyet szintén Ben Affleck rendezett. Jobban kedvelem azokat a filmeket, ahol a karakterek jellemfejlődése szívszaggató és nagy gyomros a nézőnek, nem pedig “palira vettük a fél világot, fasza csávók vagyunk” CIA sikersztori. A moziban lefut a stáblista, megnézzük az eredeti képeket a történet szereplőiről és az erekben még ott az adrenalin löket, amit a film feszültsége okozott. Jó volt! Teljesítették a küldetést, a világ kerek, voltak, vannak és lesznek hősök… Az események azonban nem álltak meg itt. 1980. szeptemberében Irak hadüzenet nélkül letámadta a sah diktatúrájában majd a forradalomban legyengült Iránt. A háború 8 évig tartott és kegyetlen volt. Az USA Irakot támogatta – bár titokban Iránnak is adott el fegyvereket – és Szaddám Huszein csak akkor vált mumussá, amikor szemet vetett az olajban gazdag másik szomszédjára Kuvaitra.