Avagy rhassoul.
Magyarul marokkói iszappor.
Nálam főleg samponként funkcionál.
Abba már rég beletörődtem, hogy az én hajam semmitől nem lesz dúsabb, de a brutál gyors zsírosodással nem bírtam megbékélni. Na és ha már mindegy, hogy mit használok, miért ne legyen vegyszermentes?
Először mosódió levével próbálkoztam, de a hatása ugyanaz volt, mint a sima víznek, ugorjunk. Aztán valahogy előjött ez az iszapporos móka, és már maga az elképzelés, hogy sárral mossak hajat, annyira szürreálisan hangzott, hogy muszáj volt kipróbálnom. Mert tényleg ennyi: fogod a port, egy kevés vízzel kenhető masszát keversz belőle, aztán masszírozod egy ideig a vizes hajadon, végül lemosod. A lényege az, hogy a finomra porított ásványföld nem kémiai, hanem fizikai úton tisztít: az agyagszemcsék magukba szívnak mindenféle szennyeződést a hajról. Habzani nyilván nem fog, cserébe a fürdőkád átmenetileg úgy néz ki, mint kutyafürdetés után, de mókás az egész.
Viszonylag rövid idő után egyre nőtt a két hajmosás közt eltelő idő, nekem 5-7 nap a megszokott 2-3 naphoz képest hihetetlen eredmény. Plusz hajmosás után végre nem röpködtek százezerfelé a hajszálaim. Hatékonysága egyébként úgy is bizonyítást nyert, hogy volt idő, mikor kifogytam a maszatporból, és egy flakon erejéig újra samponnal mostam hajat. Hiba volt.
Tisztító hatása mindenféle más kozmetikai eljárásnál, pl. pakolásoknál is kihasználható, én legfeljebb arcradírnak használok egy keveset a samponnak bekevert sárból, arra nagyon jó.
Netes bioboltokban általában kapható, normál boltokban viszont nem könnyű találni, és sajnos ez sem olcsó, de feltételezem, hogy Marokkóban kevesebb gombot kell érte fizetni, úgyhogy aki arra jár mostanában, hozhat belőle nekem is.
