“De én akkor is ezt akarom a Jézuskától!”- mondta Dani és toppantott egyet a lábával, hogy nyomatékot adjon a szavainak. Így, karácsony előtt 3 nappal.
Vacsorához készültünk, Dani éppen a LEGO katalógust nézegetett. Majd odajött hozzám, letette elém a katalógust és rábökött az egyik Technic-re. Óriási teherautó hatalmas kerekekkel. “Ezt kérem a Jézuskától!” Én lábon kihordtam egy kisebb szívrohamot. Mert a Jézuska nem ezzel a LEGO-val készült Daninak, és ha még valahogy meg is lehetett volna oldani az adódott helyzetet, nem terveztünk 60-70 ezer forintot sem LEGO-ra, sem ajándékra költeni. Tehát tereltem. Hogy ezt a csomagot 11-16 éves gyerekeknek ajánlják. Még Zsombi is kicsi hozzá a 10 évével, Dani meg csak 6. Majd később esetleg szóba jöhet a dolog. Talán. A Jézuska szokott figyel ezekre a dolgokra. “De én akkor is ezt akarom a Jézuskától!”- mondta Dani és toppantott egyet a lábával, hogy nyomatékot adjon a szavainak. Így, karácsony előtt 3 nappal. Mire asztalhoz ültünk Dani látszólag elengedte a témát. Vacsoráztunk. Szó szót követett, amikor Dani megint előhozta a témát és a szomorúságát, hogy neki nem hozhatja azt a Jézuska, amire vágyik. Én megint a “kor” kérdést vetettem be, mert az mégse lehet mondani, hogy a Jézuska is szűk költségkerettel dolgozik és ésszerűen költ. Még a végén úgy tűnne, hogy zsugoriságból nem teljesíti egy kisfiú álmát. Itt kapcsolódott be Zsombi a beszélgetésbe, aki korábban csak mondatfoszlányokat kapott el és mostanában remekül érvel: – Anya, szerintem a PEGI számok a legónál nem érvényesek. Mert kisebb gyerekek szülői vagy nagy testvér segítségével össze tudják rakni a legót. Szóval ezt itt nem kell olyan komolyan venni, mint a videojátékoknál. Végtelen csodálatot éreztem a fiam iránt. Mert okos, érvel és az öccséért érvel. Ám ez nem tartott vissza attól, hogy érvelésének egyetlen gyenge láncszemére rá ne világítsak: ebben az esetben nem PEGI számokról van szó, hanem a LEGO gyár ajánlásáról, hogy milyen ügyesség kell egy ilyen összetett építés megvalósításához. Zsombi végtelenül cuki volt, mert nem jött zavarba, nem esett kétségbe, hanem egy kedves “Ja!”-val elrendezte a dolgot. Dani is érezte, hogy az utolsó remény is elveszett. Bánatosan felsóhajtott: – De olyan cuki a maci! Milyen maci? Én eddig csak egy óriási teherautót láttam és a “csillió dollárt”. – Az elején. A hűtőrácson. Aha. Értem. Tehát nem is az autó számít, hanem a maci. Szóval képes lett volna megvetetni a gyerek egy 1862 darabból álló legót, mert abból neki kellene egy minifigura jellegű maci. Kicsit később meséltem az apjuknak a sztorit, mire ő jött a megoldással. Pikk-pakk megvolt az elem sorszáma. Bricklink. És kb. 700 Ft-ért meg is rendelte. Karácsonyra nem ér ide, de mennyire menőség, hogy az apja megszerzi azt is, ami a Jézuskának nem jött össze. Frissítés 2019.01.12.