Negyven évesnek lenni jó! Nagyon jó!

Innen-onnan rám zuhan a vaskos verdikt: öreg vagy, ha már 30 vagy. Én meg röhögök. Igen, igazatok van, de én már negyven vagyok és ebben a korban nem számít az öregségi faktor.  

Negyven évesen rendszeren kívülivé váltam, váltunk. Nem kell azért aggódnunk, hogyan idomuljunk, illeszkedjünk. Felszabadultunk. A fiatalság, mint erény elveszett a bőrünkből, már nem kell görcsösen megragadni, de a lelkünkben él, kihunyhatatlan. Nem tud nyomasztani a kor, mert élünk. Megy a ki- és belégzés, ver a szívünk, bírja a lábunk. Nem úgy repülünk, ahogyan kellene, hanem úgy, ahogyan tudunk. Rendszeren kívül vagyunk és szabadabbak, könnyebbek, mint bármikor máskor. Teszünk a verdiktekre. Most már megtehetjük, hogy nem aggódunk az öregség miatt. Sőt, bármit ráfoghatnunk a korunkra és ez nagyon-nagyon kényelmes felszabadító. Hülyék lennénk úgy öltözni, mint a húszévesek, tehát úgy öltözünk, ahogy akarunk. Nem versenyzünk a harmincasok éleslátásával, egyszerűen tudjuk, amit tudunk. Emlékszünk, milyen volt harmincasnak lenni és fel tudjuk sorolni, miért vagyunk most bölcsebbek. Elhisszük magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Megengedhetjük magunknak, hogy hibázzunk, hogy a hibáinkból gyomorgörcs nélkül tanuljunk és ez nekünk pont megfelel. Ráadásul negyven évesen a “pont megfelel” a tökéletes szinonimája. Tényleg bármit ráfoghatunk a korunkra. Sőt, rengeteget kacagunk a korunkon. “Nem én voltam, aki megette a Nutellát, hanem a korom.” “Nem, a csokiról se tudok semmit, az is a korom volt.” A hormonok és a rossz memória is a barátunk. “Nem tudom, ki mellett kellene felébrednem, azt hittem, hogy emellett a jóképű pasi mellett.” De ez is a korom miatt van, sőt, a korom miatt romlik a látásom is, mert amikor bebújtam az ágyba nem vettem észre, hogy mellé feküdtem… A kapuzárási pánik ötletétől is kacagnom kell. Soha nem volt ilyen jó az életem mint most. Nem elképzelem, hogyan fogok majd élni, milyen lesz egyszer az életem, hanem benne élek és semmi se gátol, hogy igazán szabad legyek. Kicsit sűrű ez a gondolatfolyam? Ez is a negyven! Nincs időnk magyarázni és magyarázkodni.