Felfordul a gyomrom a sok ostoba és gátlástalan mondat hallatán, amivel nemi erőszakról és a nemi erőszak áldozatáról képes beszélni a közbeszéd. Nincs annál gusztustalanabb és embertelenebb, ha a nemi erőszak áldozatáról azt sugalmazzák, hogy felelős lehet azért, ami vele történt, “mert úgy nézett”, “mert olyan ruhában volt”, “amúgy is fűvel-fával kefélt”, “ribanc amúgy is”. Nincs mentség arra, ha egy-kettő-három férfi lefog egy nőt (vagy férfit) és megerőszakolják, és arra sincs hogyha a férj teszi a feleségével vagy a feleség teszi a férjével. Csak a kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat elfogadható. Mindenkinek joga van szabadon dönteni a testéről, a lelkéről, arról, hogy kivel akar szexelni. Mindenkinek joga van nemet mondani egy szexuális kapcsolatra, akármi is történt előtte, akármilyen viszony fűzi a másikhoz. Pár hónappal ezelőtt jelent meg a brit rendőrség oktatófilmje arról, hogy mit jelent a kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat. Teával magyarázzák, hogy mi a különbség igen és nem között, mi számít igennek és mi minden számít nemnek.
És nem csak azt kell kimondani, hogy a nem mindig nemet jelent, hanem azt is, hogy a nemi erőszakra nincs mentség. Semmi! Se az alkohol, se a társaság, se a csillagok, semmi, de semmi az égvilágon!
