A kertben érik a málna, a fürdőszobában három málnás tusfürdő bizonyít. Tud-e 2,5-szer annyit az egyik, mint a másik, vagy csak az ára borzasztó drága? Nincs lakmuszpapír és nincs kémcső. Nem tudományos összevetés, csupán az érzékek és a tények csatája. Három málnás tusfürdő szubjektív górcső alatt. Tudtad, hogy a málna (Rubus idaeus) Magyarországon őshonos félcserje és nevezik még boldogasszony csipkéjének és himpérnek is, ami a német Himbeer-re vezethető vissza. A 30%-os leárazásban a The Body Shop Málnás tusfürdőt átlépte a lélektani határt, ám még így is 2,5-szer annyiba került, mint a pár hónapja felfedezett Balea – DM saját márkás – málna illatú tusfürdője. És ha már lúd, legyen kövér, a tesztre beneveztem a The Raspberry Kiss-re is, aminek nem csupán a neve, hanem a csomagolása is a kedvencem. A csalóka valóság már a csomagolásnál megcsillant. A Balea és a The Body Shop tusfürdő kiszerelése ugyanakkora, de a Balea jóval nagyobbnak tűnik, majdnem akkorának, mint a kétszer akkora Treacle Moon – The Raspberry Kiss. Az apróbetűs rész, értsd az összetevők listája, okoz némi fejtörést. A rettentően hangzó összetevők közül néhány teljesen ártalmatlan, némelyik meg elgondolkoztató, ám mire az ember lánya végigbogarássza, összehasonlítja és mindennek utánaolvas, könnyen eljut abba az állapotba, amit azzal a mondattal lehet összefoglalni, hogy “mindenben rengeteg sok szar van, az lesz nekem a legjobb, aminek a legjobb az illata”. Az összehasonlításban szereplő termékek mindegyike tartalmaz a vízen kívül nátrium laureth-szulfátot, cocamidopropyl betaine-t, nátrium kloridot, azaz sót, valamint glicerint, nátrium-benzoátot (igen, a nagyi is ezzel tartósít), illatanyagot (veszélyük, hogy allergizálhatnak) és citromsavat. Ezenfelül pedig jönnek a színezékek, állagjavítók, fittyfenék. A The Body Shop Raspberry tusfürdője tartalmaz mézet és málnakivonatot is, de hogy pontosan mennyit, arról nincs adat. Amúgy az összetevők listájával ez az egyik legnagyobb probléma, nem tudjuk, hogy a készítmények miből mennyit tartalmaznak – csak az jelent támpontot, hogy csökkenő sorrendben szokták feltüntetni az összetevőket. Öko- és egészségtudatos ajánlások szerint a Sodium Laureth Sulfate (az SLES avagy nátrium laureth-szulfát) kevésbé irritáló, mint az SLS, azonban így is gyakran olvasható, hogy bőrre (és szembe) ne kerüljön, ami egy tusfürdő esetében meglehetősen vicces javallat. Amúgy az SLES azért kerül a tusfürdőkbe, hogy a készítmény habot képezzen. Ugyanis, valamilyen rejtélyes oknál fogva, a legtöbb ember ragaszkodik ahhoz, hogy a tisztálkodás habbal jár együtt és ha nincs hab, nincs tisztaság, pszichésen.
Mindhárom tusfürdővel elégedett vagyok, egyik sem jobb a másiknál, sőt, inkább azt mondanám, hogy mindhárom egyformán klassz. Jelentős különbséget csak az árukban találtam, és ha engem kérdeztek, túl rövid az élet ahhoz, hogy valamiért 2,5-szer annyit fizessek, csak mert trendibb márka és picit szebb a csomagolása.