Néha úgy érzem, hogy nagyon sokat beszélek erről, de azt is érzem, erről a témáról nem lehet eleget beszélni.
Mindegy, hogy gyereknevelés vagy önfejlesztés, muszáj magunkévá tenni a “Vagy nyerünk, vagy tanulunk szemléletet!”
Tudom, hogy már-már coelhoi-oravecznórai magasságokat érek el csak azzal, hogy ezt leírom, de a sok megmondás tengerében ez egy nagyon fontos gondolat. Főleg úgy, hogyha – minden jó szándék ellenére – a generációm és az azt megelőző generációk úgy szocializálódtak, hogy a hiba maga a halál. Szarcsimbók vagy, ha elbuksz, ha nem az elvárt szintet teljesíted vagy kiderül rólad, hogy nem tudsz valamit. Minden határozottságom és magabiztosságom ellenére, közel negyven évembe telt, hogy amikor a hibáimmal vagy kudarcaimmal szembesülök, akkor azokat ne a pokol mélységes bugyrának vagy kisebbrendűségi érzésem igazolásának érezzem, hanem egyszerű információnak arról, hogy mit kell még megtanulnom.
Nem akarom, hogy a fiaimnak is negyven évbe teljen ez a felismerés.
Ráadásul, és ez a legdurvább, hogy én hiába tudom már, hogyan kell érezni, szemlélni a kudarcokat, a fiaimnak még nem tudom jól átadni. Még nem csinálom elég jól. – A gyereknevelésem nem kudarc, egyszerűen erre tudatosabban kell figyelnem, meg kell találnom a módját, hogy jobban csináljam.
Látom a jeleket, hogy egy-egy sikertelenség nyomán összezuhannak, félnek a kudarcoktól, miközben lehetetlenség mindent tudni, mindig, minden pillanatban hibázás nélkül élni.
Szóval ki is írom a nappali falára szép nagy betűkkel, hogy
Mindez a gondolatfolyam onnan jutott eszembe, hogy Hosszú Katinka megint elmondta, milyen szemlélettel élnek, edzenek és ez nagyon inspiráló.
“Mindig azt mondjuk, hogy vagy nyerünk, vagy tanulunk. […] Nem is érzi azt az ember, hogy veszíthet. Nincs az a félelem. Ha valamit nagyon elrontok, visszamegyünk, megnézzük, hogy az mi volt és mit lehet belőle tanulni.” (Hosszú Katinka)
A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:
Ui: A beszélgetés végén érdemes kicsit a hátteret a környezetet is nézni, beszédes. Amúgy meg, ha már ilyen linkelgetős hangulatban vagyok, mutatok egy másik fontos írást, amit ugyancsak érdemes elolvasni, emészteni.
