Megfogadtam a “bölcsek” tanácsát, hogy a nyár pihenésre való, nem pedig tanulásra. A gyerek szerint hagyjam abba, mert így óriási szívás az egész nyár! Ő inkább tanulna.
Valószínűleg már ott elrontottam a dolgot, hogy születése után csírájában nem fojtottam el a gyerek érdeklődését és természetes kíváncsiságát. Nem sulykoltam bele rendesen, hogy tanulni butaság, így állandóan tanul a kis pokolfajzat. Néha észre sem veszi és sem az évszakok, sem a tanmenet nem érdekli, egyre okosodik, ügyesedik.
De annyian javasolták, így gondoltam egy nagyot, most nyáron, IGAZI GYEREKKORA lesz, ezen a NYÁRON NEM FOG TANULNI. Nem, ha rajtam múlik.
Először is megtiltottam neki az olvasást. Betű az nem kell egy darab se, mert a végén nem figyelek oda és nyár végére jobban megy az olvasás, a szövegértés és a helyesírás, mint a nyár elejére, az pedig a tanulás minősített esete, én meg rossz anya lennék.
A számokat és a matekot sem volt könnyebb száműzni. Kicsit nem figyeltem oda, máris összeadott, osztott, szorzott, mintha a matematika nem csak a tankönyvekben létezne, hanem körülvenne minket.
Aztán előjött azzal az ötlettel, hogy ő falra mászna. Na, nem úgy, unalmában, hanem olyan falmászós módot. Mondtam neki, hogy oké, majd szeptemberben. Akkor már lehet tanulni. Most húzzon gumicsizmát és ugráljon a pocsolyában. Próbált azzal érvelni, hogy hetek óta nem esett az eső, de még hogy az időjárásra fogni, hogy neki muszáj tanulnia, több mint hallatlan.
A tengerparton nehezen törődött bele, hogy nem tanulhat meg úszni és csak azokat a szavakat használhatja, amelyeket már ismer, újakat tanulni szigorúan tilos. (Itt kicsit kételkedem a hatékonyságomban, mert a füldugót itthon felejtettem és a gyerek agya, mint a szivacs, szívja, amit hall, az idegen szavakat, információkat. A tapasztalatokról nem is beszélve, de itthon mégse hagyhattam a kölyköt, bár az lett volna a tökéletes tanulás megvonás.)
A tablettel majdnem átvert. Mindenféle videókat nézett, amiből mindenfélét megtanult. Akkor bukott le, amikor megmutatta, mit látott és mit épített meg red stone-ból a Minecraftban. Őrület, észrevétlenül nem csak programozási ismereteket pakolt magában, de még egy kis fizikát is. Tabletet elkoboztam.
Mondtam neki, hogy a már látott Star Wars: Rebels részeket megnézheti, de a természetfilmek, tudományos-ismeretterjesztő filmek és csatornák szigorúan tilosak. Még a végén úgy csinál, mintha unalmában bámulná a tévét, közben suttyomban okosodik.
A kérdéseivel volt a legnehezebb boldogulni. (Hogyan juthat az ember olyan kártyához, amivel pénz nélkül fizethet? Az ott milyen madár? Mit jelent az, hogy ghost? Mikor lehet kiszedni a hagymát?) A kérdés a tudáshiány és tudásszomj nyilvánvaló jele, ha válaszolok, akkor tanítom. De rendes anya nem tanítja nyáron a gyerekét!
Jó nyaralást, nektek is!
XO
BlueMonday
Ui: Az “irónia nem egy tablet”, a szarkazmus nem egy madár.
