Én nem vagyok kirekesztő, nekem nincsenek előítéleteim, nekem vannak hetero barátaim is. Egész normális emberek.
A heterok ugyanolyan emberek, mint bárki más. Van közöttük rendes, bolond és disznó is. Nem ettől függ. Mondom, nekem vannak hetero barátaim. Egészen olyanok, mint a normális emberek. Mondjuk, engem nem érdekel, hogy ki kivel mit csinál az ágyban, nyugodtan csinálhatja egy férfi nővel, vagy egy nő egy vagy több pasival, ha nem viszi ki az utcára. Persze, nem adok a gyerekemre szoknyát, nehogy heteronak nézzék. Nálunk ilyen a családba ez nem fordulhat elő. Az én gyerekem nem lehet hetero, nem úgy neveltem. Ugye, milyen furcsák, idióták, sértőek ezek a mondatok? Ugyanilyen furcsák, idióták és sértőek maradnak, ha a mondatokban a heterot nőre, zsidóra, arabra, afro-amerikaira, menekültre, leszbikusra, melegre, biszexuálisra, transzneműre stb. cseréled. Játék a szavakkal és már érzed milyen nagy gond van a fejekben, a lelkekben és a társadalomban? Akármilyen őrült időket élük, akármilyen őrültség is veti fel a fejét és söpör végi, embernek kell maradnunk most és mindig. Ez a mi felelősségünk! Embernek kell maradnunk gondolatainkban és tetteinkben egyaránt: senkit se érhet hátrányos megkülönböztetés, társadalmi kirekesztés a neme, a bőrszíne, a vallása, a nemi identitása vagy szexuális orientációja alapján. Nem tudom jobban mondani, mint Vay Blanka: “Legyünk kedvesek egymással és senki ne baszogasson senkit, mert ezt egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak.” A sokszínűség érték! Hajrá Budapest Pride! XO BlueMonday