Ár, összetétel, eredet: így választunk kozmetikumot!

Rendkívül érdekes felmérés adatsora pottyant a postafiókomba, most kiderül, hogy mi magyar nők mennyire másként vásárolunk kozmetikumot, mint az osztrák nők. Tíz magyar nőből nyolc vásárol legalább havonta szépségápolási terméket, 57 százalékuk pedig havi legalább 2500 forintot fordít kozmetikumokra – derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által végzett friss reprezentatív kutatásból. Ami a vásárlási gyakoriságot illeti, a válaszadók 10 százaléka legalább heti rendszerességgel tesz tusfürdőt, dezodort, krémet, testápolót és hasonló termékeket a kosarába, 28 százalékuk havonta több alkalommal, míg 46 százalék egy hónapban körülbelül egyszer. Elenyésző arányban vannak azok – 16 százalék – akik ennél ritkábban vásárolnak kozmetikumokat.

Vásárlásnál elsősorban az árcímke alapján döntenek a magyar nők, emellett a termékek összetételét és eredetét is kiemelten nézik: a válaszadók 83 százaléka jelölte meg az árat fontos vagy nagyon fontos döntési szempontként, a kozmetikumok összetevőit 72 százalékuk értékelte hasonlóképpen. Ezeket a termék eredete, származási helye követi a fontossági sorrendben 62 százalékkal, majd a különböző védjegyek és jelzések (például állatokon nem tesztelt, bio, vegán, alumíniumsó-mentes stb.) megléte 53 százalékkal. Érdekesség, hogy a magyar nők csupán felének a döntését befolyásolja jelentősen a márkanév, míg körülbelül harmaduknak fontos csupán a választásnál a csomagolás, illetve a termék kinézete. Nemcsak az árat nézik meg a magyar nők, hanem összességében is odafigyelnek arra, mennyit költenek szépségápolási termékekre. Erre utal legalábbis, hogy 43 százalékuk havi 2500 forintot, vagy annál kevesebbet, míg 40 százalékuk 2500 és 5000 forint körüli összeget szán erre a célra. Ennél többet csak a magyar nők 17 százaléka ad ki havonta szépségápolási cikkek beszerzésére. A CD korábban – 2014 decemberében – Ausztriában is felmérte a nők vásárlási preferenciáit, ott némileg mást mutattak az eredmények: az ár csak a negyedik legfontosabb döntési kritérium volt, és megelőzték a termék összetételével összefüggő olyan szempontok, mint a bőrtípusnak való megfelelés, az illat, vagy a termék hatékonysága. „A magyar nők nagyobb árérzékenysége mellett a növekvő tudatosságukra vall, hogy a választásukat jelentősen befolyásolják az olyan tényezők is, mint a termék összetétele, illetve a rajtuk található különböző védjegyek és jelölések” – véli Stefan Mulder, a CD* termékfejlesztési vezetője. Hozzáteszi, hogy ezt a tudatos döntést kívánják segíteni a Magyarországon közelmúltban bevezetett CD Reinheitsgebot jelöléssel, amely jól láthatóan mutatja, hogy a termékeik mentesek a vitatott összetevőktől, így például nem tartalmaznak parabént, ásványi olajat, szilikont, színezőanyagot és állati eredetű összetevőket. Emellett a jól látható külön jelzést viselő dezodoraik alumíniumsó-mentesek is. *Mostanság észre se vettem a CD termékeket a polcokon, pedig anno, amikor lehullott a vasfüggöny és először lehetett Bécsbe menni, igazi különlegességnek, nyugati csodának számított, akárcsak a Milka csoki. Számomra meglepetés, hogy mennyit változott a márka és a régi logó alatt olyan termék kerül a flakonba, ami megfelel a mostani elvárásaimnak. Ne hagyd ki a moksha.hu hírlevelet se!