Ha a fiam a 8. születésnapjára epres joghurttortát kér, akkor azt csinálok neki. Nem számít, hogy augusztusban nincs szezonja az epernek és hányszor áll feje tetejére a terv.
Szerda – Az előrelátó anya elé némi akadály gördül
A férjemnek összeírtam, mit vásároljon. Elsősorban Zsombi szülinapi tortájára koncentráltam, minden más (pl. van-e tej a kávéhoz) mellékes volt.
Zsombi végtelennek tűnő idő óta arról álmodozik, hogy joghurtos-epres tortája lesz a születésnapján. A lényeg a zselés rétegek és az eper. Kívánsága nem is lenne kihívás májusban vagy június elején, de őt augusztus végén dobta le a gólya. Tehát szezonja van a szilvának, szőlőnek, körtének, dinnyének, de nem az epernek. Ráadásul az a pár, folyton termő eper is úgy időzített, hogy már vannak apró pici zöld szemek a kertben, de arra nem lehet tortát építeni.
Kitaláltam, hogy a zseléhez a híg eperlekvárt fogom használni, amit májusban főztem be, és a biztonság kedvéért 3 csomag zselatin írtam fel a bevásárlólistára – ennyiből az egész ovit el tudnám látni zselével, nem lehet gond. Joghurttortát meg becsukott szemmel is tudok csinálni…
Amikor hazajött a férjem, azzal szembesültem, hogy a hűtő hátuljába elbújtatott lekvár nem eper, hanem málna – az eperlekvár valamikor valahogyan (titokzatos és rejtélyes módon) elfogyott – ráadásul a férjem zselatin helyett expressz zselatint hozott.
Csütörtök – Honnan szerezzünk epret augusztusban?
Dani reggel a babapiskótát látta meg először és azonnal le is csapott rá. De két csomaggal hozott a férjem, nem aggódtam.
Egész nap dolgoztam, mint egy félőrült – mellesleg kipróbáltam, milyen lesz a liofilizált eper, amikor vízbe teszem (meglepően finom) -, mert azt terveztem, hogy amikor hazaérünk az oviból összerakom a tortát.
Én: Gyere, megyünk haza és megcsináljuk Zsombinak a tortát, holnap lesz a szülinapja.
Dani: Tuuudom, Ani! És még meg kell írnom a Star Wars könyvet is!
Az első (babapiskóta) és a második (tejszínes-joghurtos) réteggel nem volt gond. Gyorsan elkészült, betettem a hűtőbe. Aztán (elegánsan és nőiesen) kétségbeestem.
Telefonos segítséget kértem és Vidrával latolgattuk a cukor és az instant zselatin viszonyát (nem függ össze, mondta ki a végső szót egy vegyész, és már nem tagadhattam, hogy tudományos magasságokig jutott el a torta), elvetettük az eperlekvárból készített zselé gondolatát, majd végül a liofilizált eper tűnt a nem tökéletes, de talán a legjobb megoldásnak.
Ekkor elolvastam a csomagoláson az apró betűs részt is: folyadékok megkötéséhez nem alkalmas az expressz zselatin. Agyam hátsó zugából felrémlett a gyümölcskocsonya. Rákerestem a neten és tényleg lehet kapni.
E-mailen újabb és sürgős bevásárló listát írtam a férjemnek: mindenképpen kell eper ízű gyümölcskocsonya, 2 zacskó (mert biztosra megyek és nem érdekelnek az aromák, a színezékek, eperréteg kell, ez a fontos), legvégső esetben zselatin hozz, de ne expresszt, hanem sima, étkezésit, 2 zacskót. És kérlek, vegyél 8 gyertyát is!
Van itthon legalább két tucat tortagyertya, amit mindig biztos helyre pakolok el, amikor a kezembe kerül, de annyira biztos helyre, hogy most, amikor kellett volna, nem találtam.
A torta-bonyodalmak ezután se csitultak. A férjem vett gyümölcskocsonyát, de csak 1 zacskóval. Tehát (most éppen) azért aggódtam, hogy nem lesz elég vastag a piros kocsonya, ráadásul halált megvető bátorsággal még a liofilizált eprekkel is dúsítottam. (Vajon megszívja magát a zselés lében annyira, hogy visszanyerje eredeti alakját? George humora tökéletes és cliffhangeres, a válaszra a torta felvágásáig kell várnom.) 8 gyertya helyett egy 8-as gyertya érkezett (a végtelent szeretem, így örültem neki) és a férjem vett cukormázat (önbizalom hiányosak vagyunk és cukormázban eddig nem alakítottunk maradandót), mert a felirat is kérés volt. Végső esetre a kosárba dobott színes szórócukrot is, ami mindent ápol és eltakar.
Lefekvéskor egy dologban voltam biztos: szórócukor nem lesz a tortán.
Péntek – Kakasszóval ébredünk
Egészen jól aludtam, amikor Dani mellém bújt. Kicsit kinyitottam a szemem, még sötét volt kint és reménykedtem még egy kis alvásban. Dani forgolódott, nem aludt, én sem, de elszántan csukva tartottam a szememet. Jött a pirkadat, egy kakas kukorékolt. Dani egészen közel hajolt hozzám, majd az arcomba kiabálta: Ani – mostanában így szólít – reggel van, kukorékolt a kakas!
Kicsit ténferegtünk a lakásban, Dani felfedezte a születésnapi köszöntő szalagot és azonnal a célszalaggal azonosította, át is futott alatta, majd sikeresen lebeszéltem arról, hogy most azonnal felkeltse a szülinapost.
Zsombi, rendkívül jó érzékkel, azt olvasta el a szalagról, hogy “Boldog születés”-t, mert ötször olvashatta volna teljesen, ő a legutolsót választotta ki, ahol a “napot” a falra ragasztottuk.
Terv szerint elmentünk a tankönyvekért és akkor gyújtottuk a gyertyát a tortáján, amikor megszületett. 10 órakor.
Lehet, hogy a tortától minden cukrász idegösszeomlást kapna, de tele van szeretettel és finom is lett. És igen, a tetejére szórócukor került, mert a cukormáz remekül működött amíg elkészült a “Boldog szülinapot, Zsombi!” felirat, majd szétfolyt, mert – valószínűleg – összeszedte a zseléről a nedvességet. Egészen logikus az események egymásutánja, de előre erre nem gondoltunk. A romokat végül a színes szórócukor tüntette el.
Felvágásnál és kóstolásnál a zselébe rejtett liofilizált eper is bizonyított. Remek volt. Nem olyan, mint a friss, de igazán epres. A zselé valóban lehetett volna kétszer ilyen vastag, de majd jövőre…
Zsombi 8 éves – Először ünnepeltünk, utána fotózhattam kettőt. (Fotó: Myreille)
