Gyors, változatos és nem igényel rajztehetséget, mégis minden hal egyedi.
Sablonfestéshez kell néhány használat előtti mosogatószivacs, sokféle akril festék és egy jó sablon. Sablont készíteni is lehet, ám eléggé macerás, és a sablonkínálat is évről évre jobb. Az én halsablonom gyerekeknek gyártották, pár száz forintba került, de kitűnően működött, azonban vannak igazán profi minták, profi minőségben.
A sablonfestés alapszabálya, hogy nem festünk, hanem tunkolunk a sűrű festékkel. Célszerű minden színnek külön szivacsdarabot vágni.
A sablonok sarkában általában van egy-egy pötty. Ezek a távtartók, illetve az illesztést segítik. Viszont ha olyan rendezetlenül kúszik a minta, mint nálam a halak, célszerű halványan egy vonalat húzni, hogy nagyjából egyenes legyen a minta.
A sablont szorosan a falra kell erősíteni, hogy a festék ne szaladjon a sablon alá. Ehhez a művelethez olyan ragasztót kell választani, amely nem tesz kárt a falban. Akkor sem, amikor eltávolítjuk.
A sablonfestés akkor a legszebb, ha a színek között fokozatos az átmenet. A sűrű festékkel könnyű az átmeneteket megcsinálni, csak finoman kell a festékes szivacsot a falhoz nyomni. Egyszerre sohasem szabad sok festéket felvinni, mert elfolynak a szélek és nem lesz szép a végeredmény, célszerűbb, finom pacsmagolással többszöri átjárással felvinni a festéket a sablon teljes felületére.
A sablont sűrűn le kell mosni és szárazra törölni, hogy a fal csak ott legyen festékes, ahol szeretnénk. Némelyik sablonnak mindkét oldalát lehet használni, de csak tisztán, szárazon. Ha a sablont rá kell tennünk a már festett felületre, akkor csak a teljes száradás után tegyük, mert könnyen elmaszatolhatjuk a mintát és a falat.
Bár a sablonfestés a kreativitás hiányát sugallja, de a színek és a minták szabad kombinációja mindig egyedi és változatos végeredményt garantál. A falon minden hal egyszeri és megismételhetetlen, de hasonló számtalan készülhet.
