A zellerkrémleves igen finom. A receptje rövid. A leveskocka miatti magyarázkodás hosszú.
Zellerkrémleves recept
Hozzávalók:
1/2 zellergumó 1 szál szárzeller 1 közepes krumpli 1 csirkehúsleves kocka 1 dl tejszín só
A mélyhűtő mélyén találtam egy fél zellergumót.
Nem teleportált oda, nem ott termett, hanem én pakoltam be olyan régen, hogy már el is felejtettem. Amióta a kertben van szárszeller, nem vettem zellergumót. Korábban viszont szokásom volt, hogy megpucoltam, felszeleteltem, majd lefagyasztottam a zellert. Így a húsleveshez mindig ki tudtam venni 1-2 szeletet vagy bármikor főzhettem egy zellerkrémlevest. Régen főztem zellerkrémlevest, tehát sorsszerűen és célzatosnak vettem a kezembe akadt fagyasztott zellert.
Tehát ott volt a krémlevesnyi fagyasztott zellergumó. A kertből hoztam be egy szál szárzellert, és megpucoltam egy közepes krumplit is. A zöldségeket egy lábasba tettem, felöntöttem annyi vízzel, ami bőven ellepi, és belemorzsoltam egy tyúkhús-leveskockát.
A leveskockára annyi mentségem van, hogy a férjem vette, mert a jambalaya-hoz szerinte kell. A férjem jambalaya-ja igen remek, ezért nem vitatkozom vele. A gyárlátogatás óta megengedőbb vagyok a leveskockákkal és zacskós alapokkal. Sőt, most, hogy a zellerkrémlevesnek egyszerűen és gyorsan összetettebb, gazdagabb ízvilágot akartam, én is elhasználtam egyet a készletéből.
Addig főztem, amíg a zöldségek megpuhultak, kóstoltam, még picit sózni kellett. Turmixoltam és tettem bele fél doboz (1 dl) tejszínt.
Kicsit remegett a térdem, amikor az első kanál után Dani kifaggatott a hozzávalókról – mert addigra már túl voltunk egy kisebb szópárbajon “mindent meg kell kóstolni” vs. “gyanús ez a leves” témakörökben -, de amikor a felsorolás után bólintott és azt mondta, hogy finom, és megevett egy tányér zellerkrémlevest, megnyugodtam. Ő a legszigorúbb kritikusom.