Az aranygaluska nyomán készült, de cukros dió helyett fahéjas cukorba forgatom a tésztadarabokat. Extra, hogy a tésztában zabpehely is van.
Nagyon szeretem az aranygaluskát, de a kalács cukros tetejét is imádom. A kettő találkozásából született a zabpelyhes-fahéjas galuska. Természetesen a vanília sodó elmaradhatatlan.
Zabpelyhes-fahéjas galuska:
350 g liszt
100 g apró szemű zabpehely
2 g élesztő
2 evőkanál méz
2,5 dl langyos víz
csipet só
1 teáskanál őrölt fahéj
4 evőkanál cukor
A lisztből, zabpehelyből, élesztőből, mézből, csipet sóból és langyos vízből tésztát kell gyúrni. Én általában mindent beleszórok a kenyérsütőbe, majd dagasztó program.
A cukrot összekeverem az őrölt fahéjjal.
A meggyúrt tésztát langyos helyen fél óráig kelesztem, majd átgyúrom és diónyi galuskákra szaggatom és megforgatom a fahéjas cukorban és egy kivajazott sütőtálba teszem. Ez az adag nekem pont egy sorba fér bele a sütőtálba.
A maradék cukrot a galuskák tetejére szórom és 30 percig langyos helyen kelni hagyom a tésztát, majd 180 fokos sütőben 40 perc alatt készre sütöm.
Vanília sodó:
4 tojás sárgája (ha szép nagyok a tojások, akkor elég 3 is)
5 dl tej
1 dl tejszín
1/4 teáskanál őrölt vanília
4 evőkanál cukor
A tojássárgákat habosra keverem a cukorral és az őrölt vaníliával. Beleöntöm a tejet és a tejszínt, simára keverem, majd tűzre teszem és állandó kevergetés közben felforralom. Igazság szerint a vanília sodóval szoktam kezdeni a főzést, mert mire mindennel elkészülök – begyúrom a tésztát, dagad, sütőtálba teszem, sütöm – már nem forró, sőt kellemesen hűvös, ha hűtőbe is kerül.
