Megint minimalizáltam a munkát és maximalizáltam a házitündérkedést: egy tésztát dagasztottam (géppel) és háromféle kiflit sütöttem belőle.
Vajas, medvehagymás és köményes házi kifli/Fotó: Myreille
A tészta megint a legegyszerűbb.
Hozzávalók:
45 dkg liszt
1 csomag szárított élesztő
csapott mokkáskanál só
1 teáskanál cukor
2 dl langyos víz
A hozzávalókat a géppel összegyúrom, pihentetem 20 percig, géppel átgyúrom, majd négy bucira osztom.
A bucikat vékony korongokká nyújtom és “megtöltöm”.
Vajas kifli: olvasztott vajjal kenem meg a tésztát, majd nyolc részre osztom és feltekerem a kifliket. (Nagyon kezdőknek: a tésztacikk szélesebb felétől kell indulni és szorosra kell tekerni a tésztát, majd a tepsiben kicsit megformázni.
Házi kiflik/Fotó: Myreille
Köményes kifli: Győri koleszos emlékem a köményes kifli, így ha tehetem mindig sütök. Annyi a trükkje, hogy vajazás után még köménnyel is meg kell szórni a tésztát. Utána lehet feltekerni.
Medvehagymás kifli: A kinyújtott tésztára sóban eltett medvehagymát kenek (sós-olajos, semmi más nem kell már alá-fölé), majd jöhet a tekerés.
Medvehagyma sóban: A zöldségek tartósításának egyszerű módja, hogy 1 kg aprított zöldséghez 20 dkg sót veszünk, összekeverjük, picit állni hagyjuk, majd jó szorosan apró üvegekbe tömködjük. A tetejére olaj kerül zárás gyanánt.
Ebből az adagból 32 db kisebb kifli lesz, ráfér 2 tepsire. 1 órát pihentetem, majd 180 fokon (alsó-felső sütés, légkeverés) kb. 25 perc alatt készre sütöm. Akkor jó, ha a teteje is megpirul. Legalábbis én így szeretem.
Amikor kiveszem a sütőből konyharuhát terítek rá és már langyosan elpusztítottuk a felét. A gyerekeknek a vajas, a férjemnek a medvehagymás, nekem mindegyik abbahagyhatatlan volt.
