A karácsonyi nagy zabálást még megtoltuk némi tortilla chips-szel szilveszterkor, így az év első napján úgy ébredtem, hogy soha többet nem fogok enni. De a lencse be volt áztatva… végül lencse gulyásleves készült!
Azt már előre elhatároztam, hogy nem fogok lencsefőzeléket főzni és a füstölt húsok is ki fognak maradni a lencséből. Valami könnyebbre vágytam, így némi töprengés után a lencsegulyáshoz vezetett, aminek alapja a hamis gulyás lett. A kész étel pedig olyan jó, hogy minden magazinszerkesztési elvet sutba dobva ma ki is kerül az oldalra, mert nem csak az év első napján jó gondolat a lencsegulyás, hanem bármelyik téli napon. A tél pedig még tart néhány hétig, sőt lesz jövőre is… Hozzávalók: 500 g lencse 4 sárgarépa 2 petrezselyemgyökér 1 nagy fej vöröshagyma 3 fej fokhagyma só olaj 1 teáskanál pirospaprika 1 teáskanál őrölt kömény A lencsét előző nap megmosom és rengeteg vízben beáztatom. A hagymát és fokhagymát apróra vágom és kevés olajon megdinsztelem, amíg a zöldségeket megpucolom és negyedekre vágom. A hagymára rászórom a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret, párszor átkeverem. Lehúzom a “tűzről” és beleszórom a pirospaprikát, alaposan elkeverem. Leöntöm a lencséről a vizet, a lencsét a fazékba borítom a zöldségek mellé, elkeverem, felöntöm 2 liter vízzel, megsózom, megszórom őrölt köménnyel és visszateszem főzni. Megvárom amíg felforr, majd addig főzöm, amíg a lencse puha lesz. Lehet mellé kenyeret enni, esetleg virslis táskát (a képen is ezt tettem mellé), hogy ne legyen “annyira” hús mentes, de nekem önmagában is teljes értékű, laktató ebéd. A gyerekeim szerint is nagyon finom, pedig ők a Guide Michelin névtelen kritikusainál is szigorúbbak. Ui: Chili is mehet bele és akkor egy lóugrással a magyaros konyhától máris az indiai jellegű konyhához érkeztünk.