Hozzávalók két 40×30-as tepsihez:
30 dkg liszt
5 dkg vaj
1,5 dl víz
negyed csomag szárított élesztő
2+4 evőkanál kristálycukor
negyed teáskanál fahéj
csipet só
50 dkg félig aszalt szilva
A szilva
Nagyon szeretjük az aszalt gyümölcsöket és amint elindul a szilva szezon, pár naponta szilvák sorakoznak a tepsikben, hogy a sütőben száradjanak. Hosszú és lassú folyamat, mire a szilva elveszti nedvességtartalmát, de a végeredmény megéri a macerát. Ha türelmetlenségünkben túl pakoljuk a tepsit, akkor előfordul, hogy a szilva nem szárad, hanem levet ereszt. Ilyenkor átpakoljuk egy másik (sütőpapírral kibélelt) tepsire, sokkal szellősebben, és úgy szárítjuk tovább. A félig aszalt szilva 2-3 napi lassú aszalás és pihentetés eredménye – nincs aszalógépünk, hanem sütővel aszalunk – még puha, de száraz, már sokat vesztett a nedvességéből. Süteményekhez azért jó, mert jól meg lehet pakolni a tésztát mégse áztatja el.
Senkit se biztatnék arra, hogy csak a süti kedvéért aszaljon szilvát, de arra igen, hogy aszaljon szilvát, mert az jó, és miközben szilvát aszalt süssön egy régimódi szilvás lepényt.
A tészta
Nagyszüleim és szüleim is gyakran mesélték, hogy amikor a kenyeret gyúrták, akkor a gyerekeknek abból sütöttek édességet. Én is a szokásos kelt tészta receptemet készítettem, de most tettem bele egy kis vajat is.
Egy nagy tálba kimérem a lisztet, közepébe lyukat mélyesztek, beleöntöm a szárított élesztőt, a langyos vizet, beleszórok 2 evőkanál cukrot és köré szórom a felkockázott vajat.
Először kanállal keverem, majd kézzel gyúrom a tésztát.
Fél óráig pihentetem, kinyújtom, hogy egy 40×30 tepsit kitöltsön.
4 evőkanál cukrot elkeverek negyed teáskanál fahéjjal. A tésztát megszórom a kétharmadával, majd a tésztát az ujjaimmal kicsit megbökdösöm. Ezután a tésztára teszem a félig aszalt szilvát, mindegyiket egy kicsit a tésztába is nyomom. Megszórom a maradék cukorral. 15-20 percig hagyom pihenni a tésztát, majd 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm. A szélei megpirulnak és a szilva – a cukor miatt – nagyon kevés levet ereszt, de ez forrón folyékony, kihűlés után viszont kocsonyás.
